Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - A politikai érzületek szerepe a mai társadalomban. Első közlemény

A POLITIKAI ÉRZÜLETEK SZEREPE A MAI TÁRSADALOMBAN 13 De most már ki kell emelnünk : nem pusztán egymás mellett vannak ama rúgók. Köztük kiválasztódás jö létre, alárendelödés áll be, domináns választódik ki. Azaz : a motívumok csoportja hierarchikus struktúrát kap, «fő» motívumok köré rakódnak a kisebbek. Mi sem természetesebb, mint az, hogy motívumcsoportokban éppen a fő motívumokat vesszük észre először. Gyakran azt is hisszük, hogy csak egy «igazi», egyedül ható motívumunk van és rendszerint erről az egy, kiemelkedő motívumról nevezzük el az egészet, azt, ami tulaj donkép motívumok csoportja. Nem minden motívumcsoport egyforma körű s egyforma hatalmas ; körre nézve kétféle : intenzív és extenzív csoportok vannak. Ez utóbbiak sokkal jelentősebbek, mert erejük is rendszerint nagy. Az extenzívek ugyanis igen kiterjedtek, szinte egy egész kor, egész emberi élet tömörül bennük össze, ezek az extenzív érzületek, ahova tartoznak kiválókép a politikai érzületek, amelyek, ha elhatalmasodnak valakiben, az illetőnek egész lényét — extenzívitásában — magukkal ragadják. Ha valaki szocialista «érzületü», avagy demokrata, konzervatív, arisztokratikus, úgy ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy idők folyamán, tapasztalatok, élmények sorozata alapján az illető egész énjében oly sokféle motívum alakult ki, amely széleskörű kapcsolódásában, összeségében tesz valakit szocialistává, demokratává vagy arisztokratikus jellegűvé. Az ily érzületeket «extenzívnek» mondjuk, mert számos motívum vált kapcsolatossá, az affinitás nem kicsiny motívumcsoportot hatott át, hanem széles körben hatotta át a motívumok egyéni birodalmát. De — és talán első sorban — azt is jelenti, hogy az illető, affinitásba jutott motívumok nem maradtak kaotikus egymásmellettiségben, hanem hierarchia fejlődött ki, a fömotívumok valóban és véglegesen uralomra jutottak; pl. a liberális érzületben az egyéni szabadság, verseny, egyéni erőkifejtés szeretete, kívánása, az egyéniség mint erő hite. A motívumcsoport megalakult, struktúrájában készen lett, quasi szervezetten lép fel. Vegyünk ennek bemutatására egy konkrét, történeti példát. 6. Az érzületi domináns. A domináns, azaz főmotívum szerepére igen jellemző megfigyelnünk Kossuth motívumi küzdelmét 1848-ban, midőn az osztrák kormány katonai segítséget követelt a — bécsiek szerint — ((fellázadt)) olaszokkal szemben. Az osztrák követelés a pragmatica sanctióra talati alapú, halmozódás terméke, mintegy biografikus lecsapódás, hanem a karakter által felvett, szelektált és karakterlehetöségek szerint nyomban át is formált valami, melynek, itt is bátran hangsúlyozzuk, megvan a «metafizikai beereződése.n