Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - Dr. Móricz Miklós: Az erdélyi föld sorsa. Kiadja az Erdélyi Férfiak Egyesülete. Budapest, 1932 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 221 A könyv egyetlen szépséghibája a függelékben közölt dicsérő biográfiák a Széchenyi-Szövetség kiemelkedett alapítóiról. Széchenyi szelleme itt szólana valamit. Albrecht Ferenc. Dr. Móricz Miklós: Az erdélyi föld sorsa. Kiadja az Erdélyi Férfiak Egyesülete. Budapest, 1932. 216 1. Végre egy nevezetes munka az elszakított magyarság kérdéseinek irodalmában. A románok földreformjának történeti, szociális és statisztikai megvilágítása, egyben perdöntő vitairat : Mitrany Dávid román tudós hatalmas angol könyvének : a «The Land and Peasant is Románia. The war and the Agrar-Reform 1917—192D) c. propagandamunkának bírálata, ferdítéseinek tárgyilagos, mindig az igazság fegyverével küzdő cáfolata. Jó módszere a szerzőnek, hogy tipografikusan is szembeállítja a regáti és az erdélyi földreform előzményeit, jogszabályait és végrehajtását. Ez vüágítja meg a román földreform igazi célját, amely nem volt más, mint a magyarságnak gyökerében való meggyengítése. Móricz könyve angol kiadásban is megjelenik s ez tölti be a munka hivatását : a megtévesztett angolszász közvélemény tájékoztatását. Míg a regáti földreform a nép évszázados sínylődésének volt hivatva véget vetni, addig Erdélyben a magyarság eUeni gyűlöletet és bosszűt elégítette ki. A románok sem azt nem vették figyelembe, hogy Erdélyben jóval kevesebb a felosztásra alkalmas terület, mint a regátban, sem azt, hogy a földnélküli népréteg is sokkal kisebb a tőlünk elvett területen. Az igénybevételnél nem is gazdasági vagy szociális elvek, hanem mindenekfelett politikai célok, a magyar birtokosságnak és magyar intézményeknek tönkretétele volt az irányadó. Az egyházi vagyonból legvégzetesebb a katholikus státus alapítványi birtokának elkobzása volt. 290.507 k. holdból csak 13 ezer holdat hagytak meg. A protestáns egyházak megtartották birtokuk felét. Kisajátították a közbirtokosságokat is. A magánszemélyek birtokának igénybevételénél mind az elvek, mind a gyakorlat a visszaélések és igazságtalanságok sorozatát hozták felszínre. A románság megszállás előtti birtokállományát alaposan megvilágítja Móricz tanulmánya. E részben több nevezetes új eredményt mutat be a szerző. így a 100 holdnál nagyobb erdélyi birtokok statisztikáját, ami eddig nem volt feldolgozva. A románság helyzete csak a közép- és nagybirtok kategóriáiban volt hátrányosabb a magyarságénál, a kisebb kategóriák és a földnélküliek között a magyarság vezetett. A földreform mégis a románoknak juttatta a magyar birtokosoktól elvett földeket. A földreform egyébként sok helyütt a jogtalan foglalások szentesítése volt s az eljárás rendszere azokat is tönkre kívánta tenni, akiknek birtoka végeredményben nem volt igénybevehető. Jellemző, hogy a 2,891.700 kat. hold igénybevett területből csak 785.000 került kiosztásra, a többi jórészben az állam kezében maradt, vagy közlegelők, erdők alakjában bocsáttatott át az igénylőknek. P. P.