Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - EGY ÚJ VÁLASZTÓJOGI TERVEZET

KÖNYVISMERTETÉSEK 209 mussal összeférhetetlennek nyilvánította s a katholikus hívőknek a múlt évben megtiltotta, hogy a nemzeti szocialista pártba tagul belépjenek, vagy a párt érdekében cselekvőleg közreműködjenek. A címben írt könyv is ebből az alkalomból íródott ; a német nemzeti szociálizmust a katholikus egyház tanításainak szemszögéből ismerteti s állást foglal vele szemben. A mű — természetszerűen — irányzatos ; a benne felhalmozott tárgyi adatok s a pontosan megjelölt és bőséges idézetek mellett mégis jól belevilágít a német nemzeti szocializmus eszmei tartalmába. A német nemzeti szocializmusban élesen különbséget kell tenni maga a szellemi mozgalom s a nemzeti szocialista párt programmja s törekvései között. A nemzeti szocializmus, mint szellemi mozgalom, világnézet, kristálymagva a faji gondolat. Szellemi atyja voltaképpen nem Hitler Adolf, hanem Houston Stewart Chamberlain. (Die Grundlagen des XIX. Jahrhunderts c. műve.) Ez az angolból önkéntes elhatározással németté lett ember hirdette leglelkesebben az árja, illetőleg a germán (északi) fajnak más fajok fölött való felsőbbrendűségét s világuralmi hivatását; ugyancsak ő hangoztatta a szemitáknak alacsonyabbrendűségét s más fajokra való rontó, korcsosító hatását is. Chamberlain tanításai, minthogy hízelegtek a nemzeti hiúságnak, a németek lelkében fogékony talajra találtak s különféle célkitűzésű faji (völkisch) mozgalmakat keltettek életre. Chamberlain faji elméletéből Hitler készített politikai hitvallást, amelynek legfőbb tételét így fogalmazta meg : «A föld jövője szempontjából nem az a fontos, hogy a katholikusok győznek-e a protestánsokon, vagy fordítva, hanem az, hogy az árja ember fennmarad-e avagy kihal». S Hitler érdeme az, hogy e politikai hitvallás érvényesítésére pártot teremt (Nemzeti Szocialista és Német Munkáspárt) és ennek keretében különféle szervezeteket létesít. Hitler azt kívánja, hogy a párt alapelveit a párttagok olyanoknak tekintsék, mint a vallás dogmáit. Hangsúlyozza, hogy vallási átalakulás nem politikai pártvezér és párt dolga, hanem reformátoré ; személyileg maga a vallási vitának ellensége. Alvezérei, a nemzeti szocializmus voltaképpeni szellemi irányítói {Féder, a programm hivatalos magyarázója.. Rosenberg, a hivatalos lapjának főszerkesztője) azonban a nemzeti szocializmusnak vallásos világnézetszerű jellegét hangoztatják. Féder írja : «Bizonyosan a német nép is talál majd formát arra, hogy az Istent a maga sajátos módján megismerje s talál majd formát a maga sajátos vallási élete számára, még pedig olyant, amilyet az ő északi vére megkíván ; s bizonyára csak akkor lesz tökéletes a vér, a hit s az állam szentháromsága. S akkor ezen a téren is a legnagyobb jelentőségűnek fog bizonyulni az északi gondolatnak tudatossáválása».