Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - EGY ÚJ VÁLASZTÓJOGI TERVEZET

204 FIGYELŐ túli kerület : Pécs város, Baranya, Somogy és Tolna vármegyék 28 kép­viselőt, 9. Középdunántúli kerület : Vas, Veszprém és Zala vármegyék 28 képviselőt, 10. Felsődunántúli kerület : Győr, Sopron és Székesfehérvár városok, Fejér, Győr, Mosón, Pozsony, Komárom-Esztergom és Sopron vármegyék 22 képviselőt. A képviselők száma az illető vidék választóihoz viszonyítottan arányosan oszlik meg, a számítás alapja az, hogy egy man­dátumra átlagosan 12.500 szavazat essék. A tervezetnek másik teljesen új és eredeti elgondolása az Országos Választási Szék, az a szerv, mely a választások tisztaságát hivatott bizto­sítani, egyben pedig azokat központilag irányítani. Az Országos Választási Szék elnöke az országbíró, három tagját a kir. Curia teljes ülése választja kúriai bírák vagy tanácselnökök közül, a dunántúli, felvidéki, duna-tisza­közi, tiszántúli országrészek törvényhatóságainak elektorai és Budapest székesfőváros közgyűlése választanak egy-egy tagot. Az Országos Válasz­tási Szék hatásköre a következő: 1. Választási ügyekben adott utasításai végrehajtása tárgyában az ország összes hatóságaival rendelkezik, 2. Ki­nevezi a választási biztosokat s megjelöli azok székheklyét. 3. Kitűzi a vá­lasztások napját. 4. Dönt a lajstromok és az ajánlások elfogadása felett. 5. A választásból kizárhatja azt a képviselőjelöltet : a) akit a választást megelőző időben tanúsított egész közéleti tevékenységének és magatartásá­nak mérlegelése alapján méltatlannak minősít arra, hogy a magyar ország­gyűlésben helyet foglaljon, b) akiről oly tényt állapít meg, amelyből két­ségtelen, hogy a magyar nemzethez való köteles hűség ellen vétett. A hatá­rozatot a) pont alatti esetben titkos szavazással, egyhangúlag, a b) pont alatti esetben nyilt vagy titkos szavazással szótöbbséggel hozza meg a Vá­lasztási Szék. A határozat mindkét esetben indokolandó. Olyan képviselő­jelöltet azonban, aki a megelőző országgyűlési ciklusban képviselő volt s vele szemben a képviselőház összeférhetetlenségi bizottsága az 1925. évi XXVI. t.-c. 180. §-ban ban biztosított jogával nem élt az Országos Válasz­tási Szék ezen jogcímen a jelölésből nem zárhatja ki. 6. Megállapítja és közli a választások eredményét. Az ajánlást igen kis keretek között fenntartja. Nagy kerületekben 500 ajánló volna, de olyan pártnak, melynek a megelőző ciklusban az illető kerületből képviselője volt, nem kell ajánló. A petíciós eljárásban, melynek ítélőbíróságául változatlanul a közigazgatási bíróságot javasolja, több, lényeges reformot ajánl, a mai rendszer kirívó igazságtalanságainak orvoslásául, például a biztosíték letételi kötelezettség megszüntetését, az officiozitás elvének kimondását, ha a megtámadott képviselő az eljárás tartama alatt mandátumáról lemond, akkor az eljárás addigi költségeit a megtámadott képviselőnek kell fizetnie. Ezek a tervezet lényeges, elvi jelentőségű intézkedései. Kétségtelen, hogy a tervezet elgondolása, mely az egész választójogi kérdést, a mult pártpolitikai szempontjaiból menten, az előbb vázolt teljesen objektív

Next

/
Thumbnails
Contents