Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)
1932 / 2. szám - A MAGYAR FŐISKOLAI HALLGATÓK SZOCIÁLIS VISZONYAI 1931-ben
FIGYELŐ 183 A MAGYAR FŐISKOLAI HALLGATÓK SZOCIÁLIS VISZONYAI 1931-BEN. A Központi Statisztikai Hivatal évtizedek óta gyűjti a magyarországi főiskolai hallgatókra vonatkozó adatokat, amelyeket régebben a statisztikai évkönyvekben, újabban két önálló kiadványban is közzétett.1 A most megjelent kötet2 valamennyi (összesen 37) magyarországi főiskola hallgatóságát belevonta a megfigyelés körébe s összesen 16.053 beiratkozott hallgató viszonyait részletezi, akiknek zöme (84-3%) most is a numerus clausus törvény hatása alá tartozó főiskolákról került ki. Az összes népességhez viszonyított 1*5 ezrelékes arányuk általában véve ugyanolyan erősségű utánpótlását jelenti a hazai értelmiségi osztálynak, mint a nyugateurópai országok főiskoláin látjuk.3 Ausztriában például még a külföldi hallgatók leszámítása után is jóval magasabb, 2-1 ezrelék, a főiskolai hallgatók száma. A magyar főiskolai hallgatók abszolút száma sem mutat aggasztó emelkedést az utóbbi években (1925—26 : 15.200, 1930—31 : 16.053), sőt a nőhallgatók előnyére, akiknek arányszáma öt év alatt 9'9%-ról 13-6%-ra nőtt, a férfi hallgatók száma alig változott.4 Tudományszakok szerint a hall1 Az első kiadvány (A magyar egyetemi hallgatók statisztikája, 1930.) az 1929/30. tanév II. felére beiratkozott hallgatók viszonyairól nyújtott bőrészletességű tájékoztatót Laky Dezső dr. mélyreható tanulmányával, de ennek adatgyűjtése csak a numerus clausus hatálya alá tartozó főiskolákra terjedt ki. 2 (A magyar egyetemi hallgatók statisztikája 1930/31. tanévben. Szerkeszti és kiadja a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Szövegét írta Asztalos József dr. 83 lap. Bp. 1932.) Asztalos József dr. részletes tanulmányában a vonatkozó külföldi adatokkal és az elmúlt 10 évre visszatekintő számsorok értékes összeállításával kíséri az 1931. évi viszonyokra vonatkozó átfogó megállapításait. 3 Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, mennyire elhibázottnak és hatásában veszedelmesnek tartjuk azt a még ma is nem ritkán felbukkanó felfogást, amely a magyar főiskolák népességének megítélésénél tisztán a nyugateurópai statisztikát, vagy pláne a kultúra értékének abszolutumára támaszkodó elméleti princípiumot tekinti irányadónak, ellenben figyelmen kívül hagyja országunk különleges helyzetét, amit az országcsonkítás után ide menekült értelmiségi alkalmazottak tízezrei a munkavállalási alkalmak alakulásában legalább két évtizedre terjedő hatással jelentenek s nem veszi tekintetbe a társadalomnak azt az élettörvényét, amely szerint a vezetőréteg csak addig válik hasznára egy nemzetnek, amíg jelentkező szükségletet elégít ki s fenntartása az alsóbb rétegek túlságos anyagi megterheltetése nélkül történhetik. A szerkesztő, 4 A nőhallgatók arányszáma még ma is messze mögötte marad nálunk a legtöbb külföldi állam arányának (Franciaország 23,3, Lengyelország 32,1, Finnország 36%), csupán a bölcsészeti karon játszanak jelentő sszerepet (49,9%), míg az orvosi (9,9%) s még inkább a jogi karon elenyésző a számuk egynémely külföldi ország viszonyaihoz képest. (Franciaország 22,2% nőorvostanhallgató, 10,5% joghallgató, Svájc 13,6% orvos, 10,0% joghallgatóval.)