Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - A ZSIDÓK VOLTAK-E A MODERN KAPITALIZMUS MEGALAPÍTÓI?

A ZSIDÓK VOLTAK-E A «MODERX KAPITALIZMUS MEGALAPÍTOD) 135 A zsidóknak, mindenesetre, az első valóban modern névtelen részvénytársaság, a Holland Keletindiai Társaság megalakításában nem volt semmi szerepük. A társaság alaptökéjének alig egy ezreléke erejéig jegyeztek üzletrészeket s a következő évek folyamán sem játszottak fontos szerepet a társaság tevékenységében. Ők lettek volna azonban — állítják gyakran — az értéktőzsde technikájának igazi megalapítói. A spanyol-portugál zsidók — okolják meg előbbi állításukat annak hirdetői — gyorsan rájöttek a «különbözeti» rendezésre, amiben talán olyan országoknak technikai kezdeményezései irányították őket, amelyekben megfordultak ; sőt egy igen érdekes szöveg egyenesen rámutat a zsidó közösségek nemzetközi szerepére a XVII. század vége felé s az értéktőzsdéről és annak spekulációiról az első könyvet is Confusion de confusiones címmel egy Jósé de la Vega nevü spanyol zsidó írta. Már az a tény, hogy a zsidók nem vettek részt említésreméltó módon sem a Keletindiai Társaság megalakításában, sem pedig a részvényekkel való kereskedésben 1608-tól 1610-ig, elégséges arra, hogy nagyon szűkre mérjük a zsidók helyét a tőzsde technikájának kialakulásában ! Amikor a zsidók már meglehetős nagy számban érkeztek Amsterdamba (a XVII. század második felében s kiváltképpen negyedik negyedében), a határüzlet, sőt a «report» is megvolt. Hol találtak volna ezekre előzményeket? A spanyolországi gyapjúüzletek, bármennyi spekulációval is járhattak, nem képezték eléggé szabályozott és elkülönült szerződések tárgyát ; a főbb váltópiacok szokásait, különösen az antwerpeni módszereket, mindenki ismerte. Ami már most a XVII. század negyedik negyedét, a fentebb említett szöveg és könyv keletkezésének idejét illeti, már kevésbbé lehetünk ilyen határozottak. Nem egészen bizonyos ugyanis, hogy a zsidók távol álltak volna az eljárások tökéletesítésétől (időszaki likvidálások stb.), valamint a kis spekuláció visszaéléseitől s olyan tőzsdei kulisszaféle létesítésétől, ahol részvénytöredékekkel lehetett kereskedni. Befolyásukat azonban, ha ugyan volt, eszerint már csak abban az időszakban lehetett érezni, amikor a technika a maga egészében megállapodott, következésképpen tehát ez a befolyás semmiesetre sem nyilvánulhatott meg lényeges pontokban. Lehetséges, hogy azok a zsidó tőkések, akik követték Orániai Vilmost Angliába, segítettek a holland spekulációs módszereknek az Exchange Alleybe való bevezetésében, ámde ebben az esetben sem volt más szerepük, mint az, hogy továbbszármaztatták az elsajátított ismereteket. A banküzlet terén a zsidók állítólag igazi újítók voltak Velencében és ((jelentős befolyást)) gyakoroltak Angliában. Üjabb állítások ezek, amelyeket meg kell vizsgálnunk.