Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - A ZSIDÓK VOLTAK-E A MODERN KAPITALIZMUS MEGALAPÍTÓI?

126 ANDRÉ-E. SAYOUS a muzulmánoknak szánt áruk után szedhető kiviteli vámokat; ezek azonban abban az időben már egyáltalán nem jelentettek kivételes ügyleteket. A zsidók, körülbelül a középkor derekának elejétől kezdve, fontos helyet foglaltak el Narbonne tevékenységében : 1250 táján földben fekvő vagyonukat pénzzé változtatták s mást, mint pénz­kölcsönzést, csak elvétve űztek ; nem hagytak maguk után semmi maradandó nyomot. Azok az okiratok, amelyeket Marseille középkori kereskedel­mére vonatkozóan Blancard tett közzé először, eléggé tekintélyes számú zsidóról szólnak — Crémieux összeállítása szerint negyven­hatról —, akik résztvettek a helyi kereskedelemben és az Afrikával, különösen Bougievel való forgalomban. Marseille ugyanis szívesen küldött oda keresztény államokban vert arab pénzeket, amelyekért cserében megkapta Maghreb1 termékeit. A XII. és XIII. századok kapitalista áramlata tehát, amely­nek hatása tartósnak és mélynek bizonyult, keresztények műve volt ; Levin Goldschmidt kifejezetten elismerte ezt az összes, valamelyest is fontos kereskedelmi intézményekre nézve. Félix Pinkus méltán fűzte hozzá, hogy a keresztények akkoriban a gazdasági életben ((ép­olyan spekulálók, fürgék, fáradhatatlanok, nyereségvágyók voltak, mint a zsidók». Amíg azonban az előbbiek, vagyis a keresztények, megkerülve, vagy megsértve az egyház elveit eléggé szabad teret engedtek tevékenységüknek és kifejlesztették az eljárásokat, addig a zsidók számára alig nyílt lehetőség, hogy kimutassák értelmi képes­ségeiket és finom elméjük élességét. II. A kapitalizmus fejlődésének korszaka. Dél- és Észak-Európa a XIV. század elejétől a XVI. század végéig. Minthogy gazdasági szempontból társadalmunk alapjait a leg­haladottabb műveltségű országokban még a XII. és a XIII. század vetette meg, a XIV. és a XV. század többé már nem a keletkezés korszakának tűnik fel, miként azt hosszú időn keresztül hitték, hanem a fejlődés korszakának, amelytől a XVI. század alig különbözött, mert hiszen a kapitalizmus ebben az utóbbi időszakban is megőrizte kez­detleges alapjait. Általánosságban kimondhatjuk, hogy ha Olaszország meg is maradt a XIV. században a népek gazdasági tevékenységében és a kereskedelmi eljárások tökéletesítésének tekintetében az első helyen, 1 Észak-Afrikának (Marokkó, Algéria stb.) arab gyűjtőneve. (A ford.).

Next

/
Thumbnails
Contents