Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - Az értelmiség válságának gazdasági és társadalmi háttere. Dr. Laky Dezső választmányi tag előadása

4° LAKY DEZSŐ mint pl. a vámigazgatás, az állami rendőrség stb. foglalkoztatni tudják a szellemi munkapiacra kerülő új elemeket. Tagadhatatlanul jótékony hatása volt annak a nagyarányú fejlődésnek, mely az önálló Magyarország gyáriparában s ezzel kapcsolatban kereskedelmi életében is mutatkozott. De a rövid pünkösdi királyságnak hamarosan vége lett s amint a magyar állam a szanálás nagy munkájának befejezése után belekerült annak a világválságnak hullámverésébe, mely már esztendők óta nehéz nyomással terpeszkedik az európai és amerikai államok legtöbbjének gazdasági élete fölött, s amikor szinte minimális keretek közé szorult vagy éppenséggel évekre megszűnt annak a lehetősége, hogy ú. n. értelmiségi pályán helyezkedjék el az, aki akár a legmagasabb egyetemi qualifikációnak is birtokosa: akkor egész tragikus mivoltában kibontakozott előttünk az a szomorú kép, melyet az értelmiség válságának magva elénk vetít. Bármennyire megdöbbentő, nem habozhatunk az igazság bevallásával. Az egész dolog úgy fest, mintha évről-évre új és nem szűnő rohamcsapatok indulnának a küzdelemre, hogy az érvényesülés bástyafokát megmásszák. De hasztalan minden buzgóság, mind vékonyabb közöttük — legalább egyelőre — a réteg, mely boldogulni tud, mely kínos-nehezen, sok lelki és testi szenvedés árán, tényleg el bír jutni az ígéret földjére. A számuk valóban kevés. Hiszen az állam s a többi közületek, az értelmi fiatalság jól ismert gondozó anyái, maguk is szűkös viszonyok közé kerültek, gondterhes napokat élnek. A gazdasági élet pedig csak vegetál. Szinte egyik napról a másikra él és csak most érzi igazán súlyosan annak a szörnyű megpróbáltatásnak a terhét, melyet ránk nézve az ország megcsonkítása jelent s várja az enyhülés, a felszabadulás napját,— legalább az ismét jelentkező konjunktúrát. A nemzet élniakarásának, meg nem törő bizalmának lehet-e nagyszerűbb, hitelesebb pecsétje annál, hogy a kilátástalanság nem riasztja meg a szülőket, nem tántorítja meg az ifjúságot s ez az ifjúság ma is ugyanolyan tömegben lepi el az egyetemeket, mint a kedvező gazdasági viszonyokat jelző években. A létszám stabilizálódni látszik 13.000 fő körül. Aki azonban figyelemmel kíséri a középiskolai hallgatók számának alakulását, tudja, hogy 8—10 év multán minden valószínűség szerint, még jóval nagyobb tömegek fognak a középiskolákból az egyetemek felé rajzani, mint a háború utáni évek bármelyikében. 8. Az ig30. évi statisztika eredményei. Rendelkezésemre állván annak a beható statisztikai adatgyűjtésnek eredményei, melyet a m. kir. központi statisztikai hivatal