Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - Dr. Mihelics Vid: Az új szociális állam. Budapest, Szent István-Társulat, 1931 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK a nacionalista államért — amelyek az új alkotmányokban nem tükröződnek. Az az alkotmány-ideológia, amelyet M. leleplez, esetleg maga is csak leplező ideológia, amely alatt az új állam teljes színképében még leplezett ideológiákat s az alkotmányideológiával merőben ellentétes tényeket találhatunk. Amikor a kath. egyház feje szükségesnek tartja az Úr átkát kérni arra az államra, amely a háborút ismét felidézi, nem lát-e M. némi ellentétet annak az «új szociális államnak» ideológiája és valósága között, amely az általános leszerelés kérdésében legyőzhetetlen akadályokra bukkan, hallatlan áldozatokat hoz — ((társadalompolitikai és gazdasági)) céljainak rovására —• a titkos fegyverkezés és a mechanizált hadviselés céljaira és gáztámadásra készül, tankokat, repülőflottát és tengeralattjárót épít lázasan, miközben nosztalgiásan vágyódik a világbéke után? Csak aki az alkotmány ideológiáját a jogalkalmazás ideológiájával összehasonlítaná, deríthetné fel, hogy a leplezett ideológiák mily fokig érvényesülnek a leplező alkotmányideológia oltalma alatt s juthatna el az élő jog ideológiájához s az «új szociális állam» teljes valóságához. Mindez nem változtat M. munkája értékén, csak annak teljességén. Az «új szociális állam» valóság, csak nem az egész és talán nem is a legerősebb valóság. Lehet, hogy a történelem inkább a kíméletlen osztályérdekek és nemzeti törekvések ritmusára dübörög, mint a ((társadalmi érdekkiegyenlítés» vértelen kultúrideáljának ütemére, amely a kulturális középosztály szemszögéből esetleg a leghelyesebbnek látszik. Az értékelméleti kritika eredménye attól függ, vájjon képes-e M. kimutatni, hogy «az emberek boldogabb és igazságosabb életének)) és a (delkes kultúregyén felszabadításának)) végcélját az «új szociális állaim inkább alkalmas megvalósítani, mint a liberális vagy a kommunista állam. Ezt M nézetem szerint sikeresen bizonyítja. Más véleményen csak az lehet, aki hajlandó a liberális államot a szabadságnak a gazdasági szabadsággal való azonosításában követni vagy a kommunizmussal az egyenlőségért feláldozni minden szabadságot : az állam mindentudásában és mindenhatóságában bízva feláldozni minden egyéni kezdeményezést. Ép az utilitárius ideál és az «új szociális állam» koncepciója közötti logikai szükségszerűség szabatos levezetése M. könyvének a fénypontja. Nincs bizonyítva természetesen, hogy a végső ideál helyes. De hogy a ((társadalmi kiegyenlítés)) értékeszméje inkább szolgálja azt, mint a liberális vagy a kommunista ideál, az bizonyítva van. Ennél többet azonban tudományosan igazolni nem is igen lehet. Ennek a helyes felismerésnek birtokában azonban M. az új szociális állam eszméjét mégsem helyesen formulázza. Mert akár végső értéknek tekintjük a mindenki boldogságát, akár az egoista és altruista elv egyenlő erejűségéből vezetjük le azt, az utilitárius elv csak addig sértetlen, amíg a saját és a mások boldogságának egyenértékűségét szigorúan fenntartjuk. aF'elsőbbrendűvé tenni a közérdeket* — az egyén jogaival szemben, — wz