Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - Szabad és kötött környezetformák. (Megjegyzések az egyéni környezet elemeinek meghatározásához)

Figyelő 285 vei együtt él, küzd és ezzel fejlődik. Az ifjak, gyors fejlődésszakuk közepett, különösen érzékenyek a „korréteg kívánalmai" iránt. Már az ősi Mánnerbund is (Schurtz) ezen összefüggésformát használja fel (az egynembeli összefüggéssel együtt) összetartó erőül; ma az öregek klubélete mutat hasonlót stb. Szokás hasonlókép beszélni nemzedékről, melynek lényeges eredő forrása abban van, hogy a történeti tapasztalatok, melyeket a felnövő maga előtt talál, élet-koronként más nyomokat hagynak, más hangsúlyt nyernek s máskép kapcsolódnak, és végül más következtetések, jövőre való kilátások alapjává válnak. Bármennyire természetes eredetű is mind, az egynembeli, korrétegbeli, avagy a nemzedéki kapcsolat, távol áll jelentőségében attól, hogy párhuzamba állítsuk családdal avagy nemzettel, melyek sors-közösségek, azaz állandó kapcsolatot, sőt egyenesen tartós együttélést vonnak maguk után. Bármennyire jelentős tényező az életben az a megértési alap, amelyet az egynem- vagy egykorbeliség magával hoz, nem vezet igazi közösségre. Sem az egynembeliek, sem az egykorúak nincsenek benső egymásrautaltságban. Érintkezésük is alkalomszerű, illetve átmeneti jellegű, s főkép ontogenetikára nézve fontos. Ezek szerint ezt a kétféle, „természetes" alapú kapcsolatot Dunkmannal szemben külön kell választanunk, úgy hogy a természetes kapcsolatok állandóak család ,kantonális" közösség nemzet kultúrkör („közösségek") egyen átmenetiek "egynem korréteg nénije zedék („kapcsolatok") A hatás természetesen nem csak az egyén felé tart, hanem aktiv elemként az egyén is többé-kevésbbé visszahat környezeteire; minden környezet megváltoztatható (a környezet plaszticitása). A természetesen adódó környezetelemek kiegészülnek más kapcsolatokkal; tekintetbe jő mindenekelőtt a pályaválasztás, a foglalkozási kör behatása. Nem mérnők Dunkmannal azt vélni, hogy ezen a síkon az egyén mozgási szabadsága a kötött környezetelemek után bekövetkezik. Az itt-ott még meglévő kasztrendszer kivételes, hol a gyermek születési alapon nyeri foglalkozási körét. Igaz, hogy a modern társadalom nem ismeri a pályaválasztás születés által való megkötöttségének elvét, mind a mellett a pályaválasztási szabadság még a modern társadalomban sem pályaválasztási lehetőség; sőt az esetek túlnyomó