Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - A SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALOMLÉLEKTANI KÉRDÉSEI

A szövetkezeti mozgalom 271 40, vagy még több új tisztviselőre van szükség, érdemes; de az alkalmazás ideje alatt is a tanfolyamok, kicserélés, utaztatások stb. által való továbbképzés aránylag könnyebben megoldható, mert az alkalmazottak nagy száma mellett ezek egymást könnyebben helyettesíthetik. A másik megoldási mód az üzemszervezés legmodernebb vívmányainak állandó átvétele; és pedig nemcsak az üzem mechanizálása, hanem a munka racionalizálása tekintetében. A végrehajtó funkciónak a tagok szempontjából is van jelentősége; erről később lesz szó. Végül az emocionális funkció elsősorban a tagokra nehezedik. Ez az, amit úgy szoktak mondani, hogy szövetkezeti szellem legyen bennük. Ez azonban tulaj donképen egybeesik a csoportnak fentebb b) és c) alatt megjelölt társadalomlélektani jellemvonásaival. Vagyis összefoglalólag mondhatjuk, hogy a szövetkezetekben a tagoknak bizonyos képzetekké kell bírniok a szövetkezetről általában és különösen a saját szövetkezetükről kell bennük bizonyos tradicionális képzeteknek — ezek közt etikaiaknak is — élni, és kell, hogy mindkét képzetcsoport oly eszmevilágot, mentalitást fejlesszen ki bennük, mely érzelmi megnyilatkozásokat is: meggyőződést, hitet, lelkesedést, áldozatkészséget, stb. képes létrehozni. Ez a probléma azonban a szövetkezeti mozgalom csoportjellegű és tömegjellegű részeire nézve azonos, vagyis a kérdés megoldásának nagyrészben ugyanúgy kell történnie a már-tagokkal, mint a megnyerni szánt még-nem-tagokkal való vonatkozásban. Erre tehát később kerülhet sor. Az a különbség mégis fennáll, hogy a tömeggel szemben a csoportok „több teret engednek reflexióknak", rendszerint több meggondoltsággal cselekszenek, vagyis a szövetkezeti tagokban élő szövetkezeti szellemben több lesz a racionális elem, mint a szövetkezeti élet tömegszerű képződményeiben; tehát az emocionális funkció élesztését célzó propaganda a tagok és a nem-tagok közt némileg különböző. A tagok körében elsősorban az eredmények hatnak, tehát a szövetkezeteknek a gazdasági előnyök minél nagyobb mértékét kell nyujtaniok számukra. Az igazi kitartás ebből táplálkozik. Ezt magasabb eszményekkel tölti meg. annak tudata, hogy a szövetkezet munkája a kapitalisztikus alapon létrejött azonos gazdasági cselekményekkel szemben mutatkozó előnyön felül egyszersmind magasabb gazdasági elvek érvényre juttatásával jár. Ezeknek az elveknek az ismertetése a szövetkezeti ideológia fejtegetéséhez tartozik. Itt a szövetkezetre vonatkozó képzeteknek fontosságára csak azért kell rámutatnunk, mert ezek teszik egyik alapját annak is, hogy a tagok a maguk végrehajtó funkcióját kielégítőleg teljesítsék. A végrehajtó funkció az ő részükről abban áll, hogy a szövetkezetet