Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1930 / 4. szám - SZABADOKTATÁS AMERIKÁBAN
250 Kornis Gyula Ezért európai szempontból hihetetlen nagy az az összeg, amelyet a községek és városok az iskolákra, de egyéb közművelődési intézményekre is fordítanak. Tipikus az, hogy a községek összes jövedelmük 40—50%-át az iskolaügyre fordítják. Miért? Mert ezt tekintik a jövő nemzedék szempontjából a leghasznosabb befektetésnek, melyre őket a demokrácia alapelve is kötelezi: mindenkinek egyforma lehetőséget adni erői kifejtésére. A kollektív büszkeség fölemelő érzése fogja el a városokat, amikor abban versenyeznek, melyik emel minél több és minél fényesebb iskolákat. Ha az amerikai társadalmi szervezet mélyére tekintünk, a demokrácia lényegének szempontjából sokféle bíráló észrevételt tehetünk, főkép azt, hogy az európai arisztokrácia helyébe itt a társadalmi életet hasonlókép irányító plutokrácia lépett, nem ugyan a születés jogán, de a szerencse, a gazdasági konjunktúra és a megfeszített munka nyomán. De bárhogyan bíráljuk is az amerikai demokráciát, egyet mindenkor őszinte tisztelettel el kell ismernünk: a kultúrpolitika terén ez a demokrácia a legtisztább formában érvényesül. Természetes tehát, hogy az oktatásnak az a formája, amely a felnőttek nagy tömegeinek művelődési szomját elégíti ki, t. i. a szabadoktatás, olyan demokratikus szervezetű társadalomban, mint Amerika (itt persze mindig elsősorban az Egyesült Államokra gondolunk) különös mértékben virágzik. Már maga a sajátságos lelki alkat, melyet American Spirit-nek nevezünk, azaz: a gyorsan rohanó, felfokozott élet, a pillanatnyi helyzetekhez való gyors alkalmazkodó képesség, a szellem mozgalmassága, az egyénnek önerején való hirtelen fölemelkedése a társadalomban, vagyis a chance-nak kultusza, a verseny szabad lehetősége — mind arra ösztönzi az embereket, hogy állandóan érdeklődjenek az új iránt a gazdasági élet, tudomány s technika terén, hogy állandóan tovább képezzék magukat akkor is, amikor az iskola padját már régen elhagyták. II. Már száz évvel ezelőtt megindult az Egyesült Államokban hivatalos támogatással a szabadoktatás esti iskola (evening-school) formája. Eredetileg arra való volt, hogy a munkásífjúság, mely nappal dolgozni kénytelen, az elemi műveltséget esténként szerezhesse meg, Minthogy azonban a XIX. század folyamán a kötelező népoktatás ügye rendkívül fejlődött s így az ifjúság már az elemi ismeretek birtokában szegődött el munkásnak, az esti isko-