Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1-3. szám - Ballai Károly: A magyar gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiadása, 1929, 58 l.

Folyóiratok szemléje 231 társadalmi és gazdasági erejét egyesítené. 3. A nemzet vezetésére új társadalmi szervek létesítése; szolgáltai arisztokrácia. 4. A kultúra alapjainak kiszélesítése; ne legyen az sem a tehermentesített osztályok kizárólagos birtoka, mint a múltban, se az anyagi virágzásnak azzá az alacsony színvonalú ideáljává ne sülyesszék azt le, mint az Egyesült Államokban. Olyankultur-eszményre van szükségünk, amely elég magas színvonalú lesz ahhoz, hogy a társadalom legjobb elméit foglalkoztassa és elég széles ahhoz, hogy minden társadalmi osztályt elérjen. C. B. Fawcett: Corsica. Földrajzi, történelmi és gazdasági adatokból rajzolja meg a mai Korzika társadalmi képét. A történelmi vonatkozásokat különösen a mai lakosság faji kialakulásával kapcsolatban vizsgálja. Gazdasági szempontból a modern áruforgalomnak, a kívülről való élelmiszerbehozatalnak , az autobuszhálózatnak befolyását keresi a sziget népének mostani életére. m. m. ZEITSCHRIFT FÜR VÖLKERPSYCHOLOGIE UND SOZIOLOGIE. 1929. december. Johann Plenge: Als dritter Redner im Symposion. A folyóiratnak a szociológia feladatairól rendezett ankétje során e számban Plenge, a münsteri egyetem tanára és a szervezéstan és szociológia kutatóintézetének vezetője mondja el nézeteit. Szerinte a szociológia helyesen csak mint a társadalom egészéről szóló tudomány képzelhető. Intézetének céljául az emberi társadalom alapvető összefüggéseinek megismerését és ábrázolási módját tűzte ki a tapasztalati tények kritikai és tudományos rendszerbe foglalása útján. A társadalomtudományi kutatóintézetek (Hamburg, Berlin, Lipcse, Münster, Bonn, Köln) feladatát a szociográfia olyan művelésében látja, amely nem szorítkozik a közvetlen környezet társadalmának vizsgálatára. Az ismert filológuselvnél: „mindenekelőtt a teljes irodalmat kell megismerned", többet vár a bőséges és közvetlen tényismerettől. A szociológusnak meg kell ismerkednie a statisztikai munkával s a statisztikai módszer alkalmazhatásának határaival a társadalmi valóság sokféleségével szemben. A szociológia elválaszthatatlan az u. n. szellemtudományoktól, amelyek voltaképen csak részét teszik a „szellemiségtől áthatott" emberi társadalomról szóló tudománynak. Sem az u. n. vonatkozástan, sem a csoportok szociológiája nem lehet el a társadalom egészére vonatkozó tudomány nélkül. Hogyan alakul az ember össztevékenysége a földön levő energiák uralmáért vívott harcában? — ez Plenge szerint a pantologiai társadalomtudomány első kérdése. Második része filozófiai szociológiájának az önmagunkról szóló, a normákat és tapasztalatokat hordozó emberekről való tudomány: a hemautologia, végül a világtörténelem dinamikája.