Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1-3. szám - Ballai Károly: A magyar gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kiadása, 1929, 58 l.

Folyóiratok szemléje 229 szabadon rendelkezzék, mint a férje vagy azok a társnői, akiknek házonkivüli foglalkozásuk van." Tudni kell ugyanis, hogy egy 1907-ből származó francia törvény az önálló keresettel biró asszony számára biztosítja azt a jogot, hogy a házastársakr nézve fennálló vgyonközösség dacára munkabérével sjátmaga rendelkezzék. Nos szerzőnk szerint mi sem méltányosbb, mint hogy a háztartás vezetését époly foglalkozásnak tekintsék, mint a többi fizetett női foglalkozást, és amelynek pénzbeli ellenszolgáltatását a férj és feleség közt létrejövő egyéni megállapodás határozná meg. (Nem lesz érdektelen megjegyezni, hogy a francia kormányválságot egy körülbelül hasonló eszmekörben mozgó adóügyi javaslat idézte elő. A költségvetési javaslat tárgyalásánál ugyanis a baloldali pártok amellett foglaltak állást ,hogy a kis iparosok és kis kereskedők jövedelmi adójának kivetésénél, ha ezek feleségük munkáját is igénybe veszik, az alapul szolgáló jövedelemből számítsák le azt az összeget, mely a feleséget mint alkalmazottat fizetésként megilletné. A pénzügyminiszternek megvolt a jó oka, hogy ellenezze e javaslatot, mivel megszavazása ép 60 millióval csökkentette volna az állam adójövedelmét.} th. U. OTT: 9.—10. sz. L. Hersch: Les migraiions internationales comme facteur de paix et de guerre. (A nemzetközi vándorlások, mint a béke és háború tényezői.) E tanulmány vizsgálódása csag az önkéntes egyéni vándorlókat öleli fel, akik gazdasági helyzetüknek megjavítása céljából vándorolnak ki és a modern európai kivándorlókat majdnem összeségükben foglalják magukban. Figylemen kivül maradnak ily módon a belső, a kollektív és a kényszervándorlások. A modern önkéntes egyéni vándorlások történeti és statisztikai adataínak bemutatása után a szerző hozzálát a cimben megjelölt probléma meg oldásához. Először a kivándorlást szenvedő ország gazdasági szempontjából. Minthogy itt önkéntes kivándorlásról van szó, amely a munkanélküliségnek, ha nem is ideális, de gyakorlati megoldása, amely kivándorlást az államhatalom a háború veszélye nélkül bármikor betilthat, minthogy továbbá ezen kivándorlók a hazai ipar ismertetői és az anyaországgal való kereskedelmi kapcsolatok előmozdítói: e kivándorlások a fenti szempontból a nemzetközi gazdasági szolidaritás s következésképen a béke jelentős tényezői. Bonyolultabb a helyzet a befogadó országot illetően. Ha ennek kiaknázható természeti kincsei változatlan szinten maradnának ,az őslakók a bevándorlási áradatnak fegyveresen is ellenállanának. Ám a nagyobb népesség fejlettebb munkamegosztást, fokozatosan emelkedő termelést eredményez. Más szempontból pedig a belföldi fogyasztás növekedésének is nagy a jelentősége. Ha még számításba veszzük, hogy