Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1-3. szám - JOG ÉS ÁLLAM

4 H. J. Laski Az ilyen magyarázat értéke abban áll, hogy képessé tesz bennünket annak belátására, hogy a modern állam, sem formájában sem anyagában, nem maradandó vagy örök valami, hanem egyszerűen egy pillanata a történeti időnek, amelyet nyilvánvalóan speciális szükségletek szültek és amely ugyanolyan nyilvánvalóan átalakulni kénytelen, mihelyt vagy nem elégíti ki többé azokat a szükségleteket vagy maguk a szükségletek eltűntek. Az állam történeti tanulmányának meg van az a nagy érdeme, hogy rávilágít a természetével foglalkozó összes elméleteknek lényegesen pragmatikus jellegére. Valamely különleges környezet kielégítésének szüksége szülte őket, és elhalnak, mihelyt ezt a kielégülést nem képesek többé szolgáltatni. Másfelől, az állam jogászi magyarázata meghúzódhatik a formális logika birodalmában. Teljesen elvonatkoztatván bármely adott állam tényeitől, keresheti azt a lényeges formát, amelynek valamennyi állam többé vagy kevésbbé tökéletlen kifejezése. És; azt mondhatja akkor, hogy ahol van olyan autoritás, amely minden jog normáit megállapítja, és amely mögé e normák eredetének keresése közben nem hatolhatunk, ott van szuverén állam. A normák tartalma, vagy a belőlük leszármaztatott parancsok tartalma, itt irreleváns. Sem politikai, sem erkölcsi megfontolásoknak nincs semmi vonatkozásuk az államiságnak erre az aspektusára. Nem kell vizsgálnunk a normáknak helyes vagy helytelen voltát, bölcseségét vagy oktalanságát; semmi más probléma nem merül itt fel a jogász számára azon kivül, hogy az őket kibocsátó autoritás erre alakilag hatáskörrel birt-e, vájjon lehetséges-e eljutni e mögött az autoritás mögött egy olyanig, amelytől amannak a léte függ. Ha van alaki kompetencia és ha továbbá az az autoritás a hatalmak hierarchiájában végső, akkor szuverén államot alkot. Formális nézőpontból tekintve világos, hogy az állam jogászi elmélete megmagyarázza, hogy az állam nevében kibocsátott parancsok miért kötelezők mindazokra, akik jurisdictiojába kerülnek. Mert az állam az a végső vonatkozási forrás, amelyből a Víndiciae contra tyrannos by Június Brutus, with a historical introduction; Judicial Review of Social Policy ín England, Harvard Law Review 39. köt. 832. 1.; The Polítical Theory pf Disruption, Amarican Political Science Review, 1916; The Responsibility of the State in England, 32 Harv. L. R. 447; The Personality of Assocíations 29 Harv. L. R. 404; The Political Ideas of James I. Political Science Quarterly, 1919; The Theory of Popular Sovereignty, Michigan Law Review, 1919; Lenin and Mussolini, Foreign Affairs, 1923; Present Tendencies in British Politics, New Republic, 1927; The Personnel of the English Cabinet, Amer. Pol. Sci. Rev., 1928 stb.