Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A MAGYAR DEMOKRÁCIA VÁLSÁGA

39 szak épen ennek a középosztálynak az erejét őröli fel s nem gondol egy új középosztály kreálására, hanem ennek kialakulását a szabad versenynek — nemzeti szempontból megint nem helyes — szelekciójára bízza. A középosztálynak ez az előbb vázolt megosztottsága éreztette a hatását a demokrácia kialakulásában is. Az uralkodó politikai és társadalmi rend, természetesen idegenül állott szemben a demokrácia fogalmával s nem volt a magyar társadalomnak olyan rétege, mely bírt volna azzal a súllyal, a nemzeti politikára pedig azzal a döntő befolyással, hogy a demokrácia nemzeti megbízhatóságát garantálni tudta volna s ezzel leszerelje azt a tartózkodást, melyet a magyar társadalom a demokráciával szemben tanúsított. De az ismertetett osztálytagozódás, melyet élesen kell vizsgálni, hogy észrevehető legyen, főleg a középosztály megosztottsága irányában, nem az egyedüli döntő komponens. Mert jött még egy új tényező, mely komplikálta az eredők irányát és a demokrácia kérdésének új formulát, más értelmezést adott. Ne féljünk kimondani, ez az új tényező: a zsidóság volt. Nem antiszemitizmus ez, csupán ténymegállapítás. Éppúgy, mint pl. annak megállapítása, hogy a protestantizmus serkentőleg hatott a magyar gravaminális politikára s mindakettőben a magyar léleknek eddig kifejezésre nem jutott tényezői kapták meg érvényesülési lehetőségüket. Vagy például megmutatása annak a hatásnak, melyet a katolicizmus a kultúra és a nemzet nyugatosítása terén elért. E komplikáció okainak kutatása már a magyar osztálytagozódás kérdésén túl, a magyar társadalmi és politikai erők dinamikájához vezet. Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy a liberalizmus és a demokrácia fejlődési útja szükségképpen összefüggő és egymáshoz tartozó volt. Ez a fejlődési processzus világít reá a válság első okára. A magyar liberalizmus egész rendszeréből hiányzott a polgár fogalma, eszmeköre főleg az állami élettel, nálunk a nemzeti szabadságmozgalommal lévén természetszerű összefüggésben, hatását ennélfogva elsősorban is a nemzeti individualizmus vonatkozásában éreztette. Jóllehet felkeltette a nemzet szabadságvágyát, vagy fogalmazhatjuk úgy is, hogy a nemzet szabadságvágya találkozott a liberalizmus eszméjével s így egymással párosulva haladtak tovább. Azt hiszem, felállítható a következő tétel, melyet az első libe-