Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1928 / 1-2. szám - JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI OKTATÁSUNK REFORMJÁRÓL
27 őrködik az ilyesmi felett mint a németeknél az ő egyetemeik s a franciáknál az ő Sorbonnejuk felett. De szabad-e éppen a jogi oktatás reformjának szemet hunynia ezzel a szemponttal szemben ? A habilitációnál érvényesülnie kell egyébként az erkölcsi és tudományos garanciáknak egyaránt, ami csak erős erkölcsi és tudományos függetlenségü, tehát valósággal érvényesülő észszerű tudományos autonómiát élvező testületek kebelében lehetséges. Súlyt kell helyezni tehát arra, hogy a magántanári képesítés necsak üres formalitássá váljon, hanem szigorú garanciául szolgáljon a tudományos, főleg irodalomkritikai erudició megállapítására, a magántanári gyakorlat pedig valóban rendeltetésének megfelelően folytatódjék, t. i. a szaktárgyakat kimélyítő, monografikus művelését szolgálja. Ezt pedig az igazi egyetemi bevált tapasztalat és munkamegosztás elvei szerint úgy érjük el, ha a magántanárok speciálkollégiumokban fejtik ki működésüket és önálló kutatás útján vál> nak az ísmeretágak részletes kimélyítőivé. Teljesen elhibázott tehát az olyan magántanári gyakorlat, mely nálunk sajnos egyre jobban lábra kap, hogy a magántanár ahelyett, hogy igazi hivatását szolgálná, t. i. a speciálkollégiumbeli önálló kutatást, ehelyett a kényelmesebb (s néha hasznosabb) és kevesebb egyéni önálló búvárlatot igénylő utat választja t. i. valamely sablonos tankönyv, vagy már megírt munka nyomán sablonos főkollégiumot tart. Az ilyen magántanár nem törekszik tárgyának monografikus részletes átdolgozására. Ritkán lesz tehát belőle önálló tudós, a tudományt pedig semmivel sem gazdagítja és szakmáját ki nem mélyíti. Garanciákat kell keresni továbbra arra is, hogy a habilitáció alapjául szolgáló munka valóban nyilvánosan megjelent olyan munka legyen, melyből komolyan meg lehet állapítani, hogy írója ismeri szakirodalmát és szakmájának önálló tudományos művelésére irodalomkritikai színvonal szerint alkalmas. Az elharapódzott ,,háborús" gyakorlat, hogy kis terjedelmű puszta kézirat alapján ,,sikerült" egyeseknek habilitáltatniok magukat s ezután azonnal főkollégiumot hirdettek, teljes destruálására alkalmas a magántanári hivatásnak és nem nyújtja a tudományos erudició és autodidaxis garanciáit s ezért kötelezőleg kell kimondani, hogy a magántanárok speciálkollégiumokat tartoznak hirdetni és tárgyukat speciálkollégiumok útján művelni. A habilitációs bírálatoknak is komoly és szigorú tudományos kritikáknak kell lenniök s nem