Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI OKTATÁSUNK REFORMJÁRÓL

23 előkészületet kíván s ami a fő, az alapvizsgái gyakorlat, mint kimondott vizsgálati gyakorlat szigorúbb és súlyosabb szankciókkal rendelkező gyakorlat a kollokviumokénál. A kollokvium természeténél fogva könnyebben kijátszható s ugyancsak természeténél fogva (pl. tandíjmentesség, stipendium előfeltétele) bizonyos fokig (pl. szegény hallgatókkal, rendkívüli, vagy méltánylást igénylő esetekkel szemben) elkerülhetetlenül sokkal inkább könyörintézmény jellegével bír és fog bírni már természeténél fogva mindig, mint a jus strictum elveinek megfelelőbben megkonstruált szabályzatú kimondott jogi vizsga. Végül hatalmas argumentum még az alapvizsgálati rendszer fenntartása mellett, hogy az alapvizsga mellett még mindig ott van a fakultatív kollokvium parallel eszköze is. Alapvizsga — fakultatív kollokvium tehát sokkal több, mint pusztán a kötelező kollokvium. Hiszen a mai fakultatív kollokvium lendszere mellett is a hallgatóság nagy részére nézve (tandíjmentesek, ösztöndíjasok stb. stb.) kötelező az. Az alapvizsga rendszere mellett természetesen nem lehet még a mindenkire kötelező kollokviumok rendszerét is behozni. Nemcsak azért, mert az alapvizsgák mint több, feleslegessé teszik azt, hanem már azért sem, mert a professzornak erre ideje és idege sem lehet. Mikor adna elő? Mert az egyetemen mégis csak a tudományosság a cél, nem pedig a jogi népiskola kikérdezőgépekkel. Általában véve a sablonos kollokviumok elemi kikérdezési robotját időszertü volna az adjunktusokra áthárítani már a jogi karon is, ha azt akarjuk, hogy az előadások tudományos színvonalára kellő súly és erő helveződ}ék. Óvakodnunk kell attól, hogy az egyetemi tanárból puszta kikérdező hivatalnokot csináljunk, mert akkor kár magasabb tanintézeteket felállítani. 8. A jogakadémiák, bármilyen, — mondhatjuk kellően nem is értékelt hivatást teljesítettek is a múltban azáltal, hogy a tudomány embereinek — bár szerény— kenyeret adtak, a négy egyetem mellett teljesen feleslegessé váltak és sehogysem illeszthetők a szigorúbbra reformált jogi oktatás rendszerébe. Megszüntetésük tehát kívánatos és amennyiben az akadályokba ütköznék, legfeljebb az alapvizsgák volnának azokon tehetők. Egyenesen károsak volnának pedig a jogakadémiák akkor, ha csak mint egyes ú. n. jogi szanatóriumok vizsgáztató helyei tartanák vagy tarthatnák fenn magukat, ahcl könnyebb vizsgázni. Általában véve garanciákat kell keresni arra a jogi oktatás reformjánál, hogy a reform