Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1928 / 1-2. szám - JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI OKTATÁSUNK REFORMJÁRÓL
21 Előfeltétele: adjunktusi és kezelői állások rendszeresítése. Hogy mi mindenre kellene az adjunktus, arra bővebben nem térhetek ki ezúttal. Csak arra mutatok rá, hogy ha az egyetemi professzort tudós és európai értelemben vesszük, nem lehet belőle puszta néptanítót, vagy gyerekfaggatót csinálni, sem pedig tőle bűvészkedést várni. Mert vagy az egyiknek vagy a másiknak kellene bekövetkeznie, ha azt akarnók, hogy az előadásokat, a most már szükségszerűen rengeteg vizsgát is elvégezze, emellett szemináriumokban töltse idejét mint könyvtárkezelő, könyvleltározó, a könyvek ellopástól őrzője (melyekért anyagilag felelős), dolgozatok elolvasója és bírálója s ezenkívül kollokváltatója százra menő hallgatóknak. Komolyan nem lehet arra gondolni, hogy mindezt rendesen elvégezze, még kevésbbé, hogy azonkívül még tudós is legyen. Ezt legfeljebb azok gondolhatják így el, akik azt hiszik, hogy az egyetemi kultúra aféle fizikai ,,kiképző" munkából áll, mint valami szőlőmetsző tanfolyam, vagy újoncabrichtolás. A tudomány művelése gondolkodást, és az elmélyedésre szabad időt igényel. Garancia a tudomány művelésére csak az egyénekben lehet. Az egyetemi tanárnak pedig hivatása volna, hogy tudós is legyen s ne csak aféle kiképző, túlnyomólag fizikai értelemben. Ezért kell segítőtársat kapnia az adjunktusban, kinek nagyon, de nagyon széles és hasznos tere és hatásköre nyílik a működésre, mely működésnek elengedhetetlenül szükséges volta akkor tűnik legjobban szembe, ha meggondoljuk, hogy tudományosan dolgozni is csak munkamegosztással lehet mamár. Ha valaki sajátmagának a könyvtárosa, anyaggyüjtője, rendezője, Íródeákja és segédhivatalnoka egyszemélyben, akkor kivételes idegek mellett is csak sokkal kevesebbet végezhet, mert ezeket a segédmunkákat a gondolkozásbeli munka rovására kell a saját idejéből ellopnia. A doktorátusnak mint tudományos fokozatnak súlypontja a megfelelő disszertációra esik. Emellett azonban, már csak a disszertáció önállóságának és a mögötte álló olvasottságnak ellenőrzése és biztosítása céljából is, szóbeli értekezésekkel kell azt egybekötni. A kivitel közelebbi módja többféleképen valósítható meg s e részben nem is akarok javaslatot tenni. 7. Tisztáznunk kell a reform szempontjából az alapvizsgák és kollokviumok kérdését is. Kiinduló szempontunk: fenntartani és fejleszteni azt, ami bevált és sohasem áldozni fel a bevált meglevőt bizonytalan kísérletek, vagy talán nem egészen komoly vagy