Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 3-5. szám

125 ható, mint a fascizmus és legalább részben a bolsevizus példája is mu­tathatja. Rhomer (1844) az ember életkorával állította párhuzamba a pártokat. Az ifjúkor pártja a radikalizmus, a fiatal férfié a liberalizmus, az érett férfié a konzervativizmus, az aggastyáné az abszolutizmus. Ennek a felosztásnak azonban már az ellentmond, hogy az abszolutiz­mus hívei között sok ifjút találunk, a szociálisták közt pedig sok a férfikorban levö. A pártoknak egy másik felosztása azoknak a múlttal és jövővel szemben való állásfoglalásával függ össze. Az előbbit kíván­ják vissza a reakciósok, az utóbbira áhítoznak a radikálisok. A fel­osztás azonban nem ily egyszerű. A reakció előzményéhez hozzátar­tozik a forradalom. Az orosz antibolsevisták pedig ugyanúgy reakciósok, mint az olasz antifasiszták, vagy a német és magyar revánspártok. Külön­ben a reakció sohasem tudja és nem is akarja a multat változatlanul visszahozni. A vezérek és pártok viszonyát tömeglélektani hatások mó­dosítják. Mihelyt a munkások vezéreket választanak, új urakat adnak maguknak. Ezért Pareto nem hisz az individualizmus háttérbeszorulásá­ban. Az alsóbb osztályok a felsőbbekkel szemben bizalmatlanok, de a felsőbbek mégis az alsóbbak kegyét keresik. Tarde mondja, hogy korun­kat két tömegösztön jellemzi, az egyik az alsóbbak beteges bizalmatlan­sága, a másik a felsőbbek gyáva meghunyászkodása. A háború után Blanqui, Sorel és Pareto kisebbségi pártelve alapján két elitpárt jutott uralomra. Az egyik a bolsevizmus, a másik a fasizmus pártja. Kisebbségi jellegük dacára mindegyikük szükségét érzi annak, hogy a többség helyeslését elnyerjék. Azért életük egy inga lengéséhez hasonlítható, melynek egyik kilengése az elvek tisztasága kedvéért a párt összeszűkí­tésére, másika pedig a többség elnyerése kedvéért a párt kiterjesztésére törekszik. N. Gy. BEKÜLDÖTT KÖNYVEK: Asztalos Miklós dr.: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. Buda­pest, 1928. Cornea Tamás dr.: A kisebbségi kérdés. Politikai tanulmány. Cluj— Kolozsvár, 1928. Herbert János: Jászárokszállás nagyközség monográfiája. Előszóval ellátta Czettler Jenő dr. (hely és évszám nélkül). Kelsen Hans: Az államelmélet alapvonalai. A német kéziratból fordí­totta és élőszóval ellátta Moór Gvula. Szegedi Tudományos Könyv­tár III. k. — Szeged, 1927. Kovács Alajos dr.: A nyelvismeret mint a nemzetiségi statisztika ellen­őrzője. Különlenyomat a Magyar Statisztikai Szemle 1928. évi 1. és 2. számából. Lechnitzky Gyula: A nemzeti géniusz. Bevezetés a nemzeti élet filozó­fiájába és a nemzeti életbölcseletbe. Budapest, 1928. A Bethlen Gábor Szövetség kiadása. ifj. Magda István: Az igazi szociálizmus alapgondolatai. Szigetvár, 1927. Putnoky Béla dr.: Becsület-védelmi irányok a büntetőjogban. Miskolc. 1927. Miskolci Jogászélet Könyvtára 22. sz. Rácz Lajos: A történelmi matériáiizmus és a vallás. A Magyar Jövő nyomdaüzem és lapkiadóvállalat rt, kiadása. Miskolc, 1928.

Next

/
Thumbnails
Contents