Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 3-5. szám

114 William Orton: News and Opinion (Újság és közvélemény). 80—93 old. Az újságtermelés technikai fejlődése az újságok gazdasági és eszmei viszonyait egyaránt megváltoztatta, de az újságok expanzióját nem követte nyomon a közvélemény nagyobb tájékozottsága. Pedig ez a modern politika lényeges követelménye, mert amikor a döntést minden polgárra rábízza, mindegyiknek kellő tájékozása is közszükségletté válik. Ezzel szemben ez a tájékozás tőkés vállalatok feladata, melyek nem egyszer nemzetközi jellegűek. Tanulságos ebből a szempontból a hírszolgáltatás elemzése és azoknak az akadályoknak a szemügyre vétele, amelyek a tárgyilagos tájékoztatás útjában felmerülnek. Bár sokan hiszik, hogy a tények közlésén túl a hírszerzőnek nincs feladata, rá kell jönnünk, hogy a tényközlés és véleményadás egymástól élesen külön nem választható. Különösen a külön levelezőnek a helyzete aggályos, mert könnyebben vezethet visszaélésekre, mint a kiküldött tudósítóé. A hírszolgálat közérdekű megszervezése és ellenőrzése fontos és sokat igérő feladat. Willard C. Poole: Distance ín Sociology. (A távolság szerepe a szociológiában.) 99—104. old. A szociális távolság fogalma túlsókat ölel fel magába, amennyiben úgy az egyéneknek, mint bizonyos csoportok tagjainak egymáshoz való viszonyára, valamint egyéniségeknek csoportjaiktól független viszonyára egyaránt kiterjed. Meg kell különböztetni a szubjektív személyi távolságot, amelyet minden egyén képzel másokhoz való viszonyáról s az objektív egyéni távolságot, amilyen ez a viszonya valóban. Az érintkezés és kölcsönhatás az egyének között a szubjektív egyéni távolság érzete szerint alakul. Szubjektív szociális távolságnak azt nevezhetjük, amit egy csoport tagja képzel a csoporton kívülállókhoz való viszonyáról, míg az objektív szocális távolság a különböző csoportok kultúrális különbségei szerint alakul. A szocializálódás formái azokban a szabályokban jelentkeznek, amelyek a csoporton belüliek érintkezését a csoporton kívüliekkel rendezik. Carle C. Zimmermann: The Mígration to Towns and Cities II. (A városba tódulás.) 105—109 old. Minnesota 694 farm-családjáról szerzett adatok azt mutatják, hogy a boldoguló farm-családok gyermekei inkább megmaradnak a farmokon, míg a kevésbbé boldogulok gyermekei az ipari központokba tódulnak és az ipari bérmunkakeresők számát szaporítják. A városba tódulok közt is a szegény családok leány gyermekei képviselik a legnagyobb részt. Topicai Summaries of Current Literature. — L. L. Bernard: Sociology ín Argentína. 110—117 old. Összefoglalás Argentína régebbi és újabb szociológiai irodalmáról* melynek legjelentősebb képviselője Ernesto Quesada munkássága.