Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 3-5. szám - A KÖZSÉGFEJLESZTÉS ÚJ MÓDSZERE

273 hódolt a történelmi iskola, s ebben az hányban igyekeztek a közgazdaságtan fogalmi rendszerét felépíteni Müller Ádám és List Frigyes. Mint gazdaságpolitikai irány: az univerzalizmus ugyancsak az egészet helyezi előtérbe s az egyesek szellemi és erkölcsi fejlődését biztosító egésznek fenntartására és erősítésére törekszik. Vezetőelve nem a gazdasági szabadság, hanem az igazságosság, amely mindenkinek megadja a magáét érdemei (teljesítményei) szerint. Az egyén önállóságát azonban egyáltalán nem kívánja megszüntetni. Azt kívánja csupán, hogy a rész egészbe beletagolódjék; az egyes érdeke a közösség érdekének rendeltessék alá. A gazdasági életnek ez a felfogása ad valóban helyet a gazdasági tevékenység morális megítélésének és juttatja világosan kifejezésre, hogy a gazdálkodás célja nem az áruk halmaza, hanem maga az ember. Horn József. A KÖZSÉGFEJLESZTÉS ÚJ MÓDSZERE. A társadalom tömegesedési tendenciája, a városbatömörülés ugyan világjelenség, azonban olyan, amely másutt is aggodalommal tölti el a szociálpolitikusokat. Mindenfelé azon iparkodnak, hogy a falusi élet színvonalát s ezzel a falü vonzó vagy legalább is megtartó erejét emeljék. S ez nem a fejlődéssel való dőre szembeszállás, hiszen a városbatömörülés nyilvánvaló okai csak bizonyos határig hathatnak s e hatások egyelőre sok tekintetben elértnek látszanak, viszont a falú munkájára is szüksége lévén a társadalomnak, a falúfejlesztés épen olyan progreszsziv tevékenység, mint a város fejlesztése. A falú emelése az egyedüli természetes és célravezető gát a nagyváros hypertrofiája ellen; mert a nagy kultúrálís ellentét csökkentésével a város túlzott vonzóereje is csökken. Bodor Antalnak, a Falú-szövetség sok tapasztalattal s a magyar viszonyok ritka ismeretével bíró igazgatójának a községfejlesztés új módszere címmel nem régen megjelent tanulmánya tehát pusztán tárgyánál fogva is komoly figyelmet érdemel mind a kormány illetékes tisztviselői, mind pedig a hazai szociálpolitika munkásai részéről. Valószínű, hogy Bodor tervezete eredeti formájában nem valósítható meg, sőt elvi elgondolásához is lehet lényeges módosítást kívánó megjegyzéseket fűzni. Bizonyos azonban, hogy a tervezetnek alapjában helyes, életrevaló magva van s nagyon üdvös volna, ha a belügyminiszter úr, akinek a különböző fejlesztési területeket harmonikus egységbe fogó hatásköre s az adminisztráció központi szervei feletti illetékessége a legalkalmasabbnak látszik a falúfejlesztés felkarolására, mielőbb megvalósítaná belőle azt, amit lehet és amit érdemes. * De lássuk előbb a javaslatot. Alapgondolata: a községek vetélkedést vágyát állítsuk a tervszerű községfejlesztés szolgálatába. NevezeTársadalomtudomány 18