Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM

31 Ehhez azt az utat választjuk, hogy azokat a jellegzetes szó­összetételeket vizsgáljuk meg, amelyekben a természet szó elő­fordul, vagyis elemezzük azokat az összetett fogalmakat, amelyek­nek a természet fogalma konstitutiv eleme. Ilyen elsősorban a természettudomány. Vele kapcsolatban érintenünk kell a természettudományi módszer fogalmát. Értékes tanulságokat ígér a természettörvény összetett fogalma is. De talán a legtöbb hasznát fogjuk látni annak az excentrikus szóösszetétel­nek, amely a természetet a joggal hozta kapcsolatba, a természet­jog fogalmának. Ami először is a természettudomány fogalmát illeti, a ter­mészettudósok addig nincsenek kétségben e fogalom részleges értelme felől, amíg egymásközt vannak és csak a maguk dolgára gondolnak. Mindaddig, amíg a természettudomány fogalmát nem akarják egy mondatban meghatározni, ez a meghatározás teljesen korrekt, mert egyértelmű és határozott. Jellemző erre Frédéric Houssay könyve: „Natúre et Sciences naturelles", mely egy szót se veszteget arra, hogy a természet vagy a természettudomány fogalmát röviden meghatározza, de 300 oldalán éppen ezt adja, tájékoztat a természet és a természettudomány mibenlétéről. Kor­rekt címének megfelelően nem terjeszkedik ki másra, mint ami kétségtelenül a természettudományok kincstárába tartozik. Már amint filozofálni kezdenek, mindjárt elvész a fogalmuk határozott egyértelműsége. Gyakori, hogy természettudósok tudo­mányról beszélnek és csak a természettudományokat értik alatta. Ebben már bírálat rejtőzik, mely azt mondja, hogy ami nem ter­mészettudomány, az nem is tudomány. Nevetséges dolog, hogy más emberi elmeművek tiltakoznak az ellen, hogy a természet­tudományokhoz soroltassanak. Hiszen nem is tartozhatnak hozzá, miután nem tartoznak a tudományokhoz. Igazi tudomány csak a természettudomány volna, minden más tudomány nevét csak bito­rolná. Jellemző erre egyes nyelvekben az általános szóhasználat is, mely mint a franciában science és, lettre, az angolban pedig science és literature, sőt sophisticated thought között tesz különb­séget, miközben science alatt csak a természettudományokat érti. Még a kevésbbé szélsőséges szóhasználat szerint is elég a ter­mészettudományok meghatározására a science, míg a szellemi tudo­mányokat csak egy jelző, a francia morale, illetve angol morál menti be a tudományok sorába (science morale, morál science).

Next

/
Thumbnails
Contents