Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM

23 tekinteni, hogy sokak hallgatólagos hozzájárulásával és beleegyezésével találkoznak. Ostwald könyvének kilencedik fejezete különösen sokat ígér, mert nem kevesebbet akar, mint leszámolni a szellemi tudományokkal. A legkarakterisztikusabb a 122. oldal, amelynek egy részét szószerint kell idéznünk: ,, . . . a szellemi tudományok tárgyai ugyanúgy természeti jelenségek, mint a természettudományokéi és a természettudományok munkaeszköze éppúgy a szellem, mint a szellemi tudományoké; így végül gondos elemzés mellett egy pont se marad, amelyen azt lehetne mondani: itt különböznek alapjukban a természettudományok a szellemi tudományoktól. Az egyetlen jelenlegi különbség a módszerben van és itt bebizonyul, . . . hogy éppen a szellemi tudományok módszerét még alig lehet tudományosnak nevezni, mert elvileg megállt vagy úgy véli, hogy meg kell állnia egy probléma tudományos tárgyalásának legalsó fokán, az adatok gyűjtésénél, regisztrálásánál és rekonstrukciójánál." Ostwald itt persze elsősorban a történelemre gondol és kifogásolja, hogy a történelem nem törekszik törvények megállapítására (120—121. old.), de okoskodásának ettől a mellékzöngéjétől bátran eltekinthetünk. A történelem módszertana ugyanis Heinrich Rickert nagy munkája, „Die Grenzen der naturwissenschaftlichen Begriffsbildung" óta nem szorul igazolásra és védelemre s ha Rickert álláspontját nem is tesszük mindenben magunkévá, abban az egyben, hogy a történelem tudományos jogait megvédte, kétségkívül elfogadhatjuk s annak, aki ebben a kérdésben Ostwald álláspontjára áll, Rickert nagy munkájával kellene vitába szállnia. Minket a főszempont, Ostwald fejezetének címe érdekel, az ,,Abrechnung mit den Gezsteswissenschaften". Hogy pedig ezzel a főszemponttal tisztába jöhessünk, hosszabb vándorútra kell magunkat elhatároznunk. II. Két évtizeddel ezelőtt magyarra fordították F. Howard Co//msnak Herbert Spencer szintétikus filozófiájából készített kivonatát s a fordítók ( Jászi Oszkár, Pékár Károly, Somló Bódog és Vámbéry Rusztem) együttes előszavukban azt mondják Spencer alkotásáról, hogy az „a természettudományi világnézet első tel-