Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA

36 esetleg kötelező ; például a védőoltások ott a fakultatív rendszer mellett elterjedtebbek, mint nálunk a kötelezés mellett. A kényszer mozzanatának mellőzését ezenfölül egy másik ok is előidézi. A közhatalmat ott csaknem kizárólag választott tisztviselők és képviseletek gyakorolják. A választott tisztviselő vagy képviselet mindig függő viszonyban van választóival szemben s azok érdekeihez kell alkalmazkodnia. Természetes, hogy a választási rendszernek is vannak visszaélései és hátrányai. Az amerikai közigazgatás korrupcióját a mult évtizedekben épen a választási rendszer túlzásai idézték elő. A Tamanny Hall üzelmei azonban épúgy a távol mult ködébe vesznek, mint a rézbőrűek skalpjai. A választási rendszer túlzásaival szemben megtalálta a yankee az ellenszert : a szakigazgatás önállósítását és a szakértő tisztviselő helyzetének biztosítását. Ebben odáig mennek, hogy a fejlett városok igazgatása és a nagy gazdasági üzemek közötti hasonlóságból kiindulva nemcsak egyes igazgatási ágak vezetését engedik át a választók bizonyos időre föltétlen és diktátori hatalommal a legjobb szakértőnek, hanem a város vezetését is managerre bizzák. Nem félnek ettől a megoldástól, mert azt tartják, hogy a demokratikus ellenőrzés lehetősége és a minden egyes emberben meglévő felelősségérzet a visszaélések ellen elegendő védelmet nyújthat. Általában Amerikát kell megjárni, hogy az ember a demokratikus intézmények szociális nevelő hatását lássa. A közügyekben való részvétel, az emelkedésnek mindenki számára lehető volta, a mesterséges korlátok lecsökkentése, az egyenlő művelődési esélyek megacélozzák és megnemesítik az embereket. Ez az oka annak, hogy az amerikai bevándorló pár év alatt amerikanizálódik és arra büszke; innen ered az is, hogy komoly visszavándorlási mozgalom elképzelhetetlen és csupán a viszonyokat nem ismerő fantaszták agyvelejében él. Ez magyar szempontból is igen szomorú; az összes amerikai magyar vezetők egybehangzó véleménye azonban az, hogy az odaszakadt magyarságnak nemzeti jellegében való fönntartása lehetetlen; a legtöbb, ami elérhető, az, ha Magyarország iránt a rokonszenvüket megtartjuk. Vannak az amerikai életnek természetesen árnyoldalai is. Egy rendkívül szellemes amerikai lélekbúvár találóan hasonlítja össze az amerikai néplelket a gyermekével: a féktelen tettvágy, az új benyomások iránti érzék, a kalandszomjúság nagyobb mérvben vannak meg bennük, mint ahogy ez kívánatos lenne. Még nagyobb baj az, hogy a primitív fölfogást, a gyermekesen túlzott kedélyességét olykor oly esetekben is alkalmazzák, amikor arra ok nincs. Méltán éri őket az a vád, hogy életideáljuk Péter Pán, a kis fiú, aki nem akart megnőni. • Épen erre a gyermeki kedélyre vezethető vissza az is, hogy tagadhatatlanul észlelünk az átlag amerikainál bizonyos fölületességet és az általánosításra határozott hajlamot. Épen úgy, mint a gyermek, ő is elhamarkodottan végez indukciót, az általa ismert esetek alapján könnyen általános szabályt állít föl. Nem mellőzhető továbbá annak megemlítése sem, hogy az uniformizálásra való törekvés rendkívül kényelmessé és áttekinthetővé teszi