Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - Az angol munkásmozgalom szelleme. Ottlik László előadása a Nemzeti Szövetségben

82 állóképtelenségiik a világnézeti és nemzeti harctól egyre nagyobb mértékben való visszahúzódásra kényszerített. gazdaságilag jobban megerősítsék, de csak azért, hogy a világnézeti és nemzeti harcnak keményebb és elszántabb katonái lehessenek, mint amilyenek a múltban voltak. Az angol munkásmozgalom szelleme. Otttik László előadása a Nemzeti Szövetségben. A kontinentális munkásmozgalom, amely a marxi végrendelet végrehajtóinak irányítása alatt a szociáldemokrácia uniformisában folytatja egyszerű és összetett csapatgyakorlatait, internacionális 'lelki közösségében és nacionális testvérgyt'ilöletében hordozza végzetét és egyben karakterisztikonját is. Hogy az angol munkásmozgalom nem ilyen és hogy miért nem ilyen: ez volt Otílik előadásának tárgya. A száraziföldi munkásmozgalom többé-kevésbbé a marxizmus gondolatvilágában gyökerezik; talaja a negatívumok földje, amelybe el akar fentein i mindent, ami Istennel, hazával és erkölcscsel összefügg. Az angol munkásmozgalom ezzel szemben .nemcsak, hogy nem vallástalan, hanem — magát a szocializmust is inkább hitnek, mint tudománynak fogva fel — az erkölcsi idealizmus szelleme hatja át s eszménye nem annyira a jogintézmények átalakítása, mint inkább azoknak a kereszténység örök erkölcsi tartalmával való megtöltése. Tehát nem osztályharcot hirdet az angol munkásvezér, hanem a nemzeti alapon való egyesülést, közös és együttes társadalmi munkát, egymás megértését. A család és a haza természetes gondolatának józair megértésében kibékül angol testvérével az angol munkás, nemhogy idegen proletártestvériség mesterséges kötelékében keresne támogatást. Azok az okok, amelyek Angliában a munkásság szervezkedésének angol Jellegét megóvták, másutt nincsenek meg. Az angol inzularizmus, amely az angol nemzetet egyenletes történelmi fejlődés eredményeként hozta létre: az osztályok, sőt a rendeknek is. rugalmas tagozódása; a társadíilmi kapilláritás legszélesebb lehetőségei: röviden az, hogy a nemzet fogalma Angliában igen korán magába zárta az egész lakosságot — megmagyarázzák a nemzet politikai intézményeihez — még azok hagyományos külsőségeihez is — való ragaszkodást. (Az 1924-ben uralomra jutott munkáspárti miniszterek sem tágítottak, még a merőben formai közjogi címektől sem és eszükbe sem jutott, hogy „elvtársi" megkülönböztetésre törekedjenek.) De nemcsak az intézményekhez, hanem az angol reáilpolitika utjaihoz is ragaszkodni igyekezett a Mac-Donald-korrnány, amelynek bukása is csak azért következett be, mert ezt az igyekezetét nem tudta teljesen megvalósítani. Mac-Donaldék magatartása a Nemzetek Szövetségével szemben, valamint az Oroszország irányában tanúsított attitűd, már politikai ábrándnak tűnt fel a választóközönség szemében, amely — miként ezt a konzervatív párt képviselőinek nagy száma (4fl0-nál több!) mutatja — a munkás-szavazatok nagy tömegeinek részvételével obsitot adott a politikai tlluzionizmus zászlóvivőinek. Szemléltetően mutatott itt rá azután az előadó arra a hatásra, amelyet a sport jelent az angol társadalom életében. A sport, az angol sport, az angol