Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - Buday László (1873-1925)

79 lésebb teriiletet öleljen fel s végül arra is, hogy utat/irányt jelöljön, eszközöket, módokat tárjon tel s adjon kézbe azoknak, akik a közviszonyok, a nemzeti tárSí idalom jelenségeinek alakulásába cselekvőleg befolyhatnak. Buday ezirányú, belső hivatali s a nagy nyilvánosság előtt kevésbbé ismert munkássága mindig emlékezetes s maradandó lesz, mert alapvető volt, a magyar statisztika történetében. De örökbecsííek maradnak azok a csak kevesek által ismert emlékiratok, tervezetek is, amelyeket Buday két és fél évtizedes hivatali miHikássága alatt a legkülönbözőbb társadalmi gyakorlati politikai tárgykörökben a kormányzati szervek számára készített. Ezek Buday László egyéniségének, akarásának — e sorok írójának igénytelen nézete szerint — talán a legigazibb, leghűbb kifejezői. A tudomány szintjén álló tudós a gyakorlati' társadalmi politika élesszemíi táplálója mélységes nemzeti érzéstől átitatott társadalmi reformerként bontakozik ki e tanulmányokban. Megingatliatatlanul nemzeti alapon álló reformer, a józanul, az adott viszonyokkal számoló haladásnak munkása, szószólója, harcosa. E reformeri vonás jelentkezik azokban a munkáiban is( amelyeke^ hivatalnoki minőségében bocsájtott közre (.,Magyarország b'etcgsegélyzö pénztárai 1898-ban", Magyarország vasútjai 1897—99-ben", de főként legkiemelkedőbb hivatalos müveiben „Magyarország községeinek háztartása 1908-ban" s „Magyarország vármegyéinek háztartása és gyámügye 1909-ben"). Ezek a tárgyalt anyag világos, plasztikus ismertetése mellett telve vannak — ha sokszor a kiadvány hivatalos jellegéből folyólag burkoltai) is - a kérdés elevenjébe vágó eszmékkel, javaslatokkal, útmutató irányításokkal arra nézve, mi volna konkrété a teendő. Mind e munkái, mind alább megemlítendő későbbi írásai ragyogó köntösben láttak napvilágot. Költői talentuma oly színes, könnyed, fordulatos módon tudta megeleveníteni a számoszlopokat, mint eddig senki a magyar statisztikai irodalomban. E készsége, Ouetelet-rc emlékeztető plasztikus előadásmódja tették írásait oly népszerűekké s különösen újabban oly közkeletűekké. Példátadóan munkálkodott közre Buday abban,'hogy a soraink elején idézett törvényi rendelkezés a tudomány szinvonalat mindig megtartva, annak haladásával mindig lépést tartva, minél tökéletesebb módon hajtassék végre a gyakorlatban, S mikor ezirányú roppant akarása két és fél évtizednek reggeltől-estig tartó szakadatlan munkássága összeroskatták gyönge fizikumát,;a magyar tehetségek szomorú sorsát kellett neki is megérnie: nem volt megértően segítő kéz, amely nobilis gesztussal lehetővé tette volna, hogy a magyar tudomány fejlesztéséért, hazájáért inaroskadtáig dolgozó tudós testi erejének teliét visszanyerhesse. Úgy aliogy még is erőre kapott s midőn 1914-ben a statisztikai hivatal vezérkarából annak élére került, bámulatraméltó energiával fogott hozzá régóta táplált tervei, reformjai keresztülviteléhez. Különösen szerette volna intenzivebbé és szélesebb körűvé tenni a hivatalos statisztika tevékenységét a szociális statisztika terén. Sajnos, a közbe jött hosszú háború és az utána következett szomorú események lehetetlenné tették e tervek nagy részének megvalósíthatását. 1920-ban a műegyetem meghívására a statisztika és agrárpolitika tanszékét foglalja el Barátai s tisztelői örömmel vették c hivatás-cserét, azt vélték, lázas s betegsége ellenére sem lankadó munkakedve s munkakészsége nyugalmasabb terrénumra talált. Nem így történt: A munka fanatikusa maradt itt is, a professzorrá lek Buday gyors egymásutánban adja