Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A LAKÁSÜGY ÉS A LAKÓK VÉDELME KÜLFÖLDÖN

LAKÁSÜGY ÉS A LAKÓK VÉDELME KÜLFÖLDÖN. A

Nemzetközi Munkahivatal kiadásában érdekes könyv jelenít meg Les problémes du logement en Europe depuis la guerre cím alatt. Ez a könyv . igen érdekes tájékoztatást nyújt a lakásügy háború előtti é& háború utáni alakulásáról az egyes európai államokban. A lakásügynek már a háború előtt megvoltak a maga problémái. A XIX. században, az uralkodó 'liberális doktrínának megfelelően a lakásépítés egészen^ a magánkezdeményezésre volt bízva. Ez azt eredményezte, hogy ofCahol "~~KeHo profit nem látszott 'biztosítottnak, az építkezés nem tartott lépést a szükséglet növekedésével s íőleg a nagy ipari és kereskedelmi centrumokban az a helyzet állt elő, hogy — bár nem volt tényleges lakáshiány — főleg a munkásosztály lakásviszonyai socialis, hygienikus és morális szempontból egyaránt súlyos kifogás alá estek. A háború előtt a lakáspolitikának az volt a feladata, hogy ezen a hajon segítsen: az alsóbb osztályok lakásszükségletének minél ideálisabb kielégítését biztosítsa. . A háború következtében új helyzet állott eflő: tényleges lakáshiány jelentkezett, ami a qualitas kérdését teljesen .háttérbe szorította. A feladat az lett, hogy egyátíalaban lakást biztosítsanak. Ez a törekvés hozta előtérbe a lakásügy eddig ismeretlen kérdéseit: a lakók védelmét a háztulajdonossal szemben s a lakások niinél gazdaságosabb kihasználásának biztosítását, mely utóbbi több államban egészen lakásrészek hatósági elvételéig, sőt átmenetileg még konyhák együttes használatának elrendeléséig is kiterjedt. A háború teljesen megakasztotta az építkezést. A munkások legnagyobb része hadba vonult, az építkezési anyagok egy részét a hadviselés céljaira vették igénybe s főleg hiányzott az építkezéshez szükséges töke, mely a sokkal jövedelmezőbb háborús iparágakban keresett elhelyezést, annyival inkább, mert a hadba vonult lakók részére biztosított moratórium s más hasonló intézkedések miatt az épületekbe fektetett töke eddigi, különben is csekély kamatozása sem látszott biztosítottnak. A hadviselő államokban a mozgósítás eleinte átmenetileg csökkentette ugyan a lakáskeresök számát, de a kereslet csakhamar erősen növekedni kezdett a menekülések, a kivándorlás eltiltása s főleg a vidéki népességnek a háborús ipar centrumai: a városok felé tódirlása következtében Így a lakáskereslet és kínálat közt szükségképen aránytalanság állott be, mely előbb a semleges államokban jelentkezett, a hadviselő államokban csak a leszerelés után lett fenyegetővé. A kereslet és kínálat közti arány .megszűnése szükségessé teite a lakókhatósági védelmét, mert különben az általános drágulási folyamatba belekapcso-