Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A POLITIKAI PÁRTOK TÍPUSAI (Fejezetek egy államszociólógiához.)

69, cia — derék, jó, pontos bürokrácia — van mindenfelé, de csak bürokrácia."') Ez pedig akadály arra, hogy önálló feladatok megoldására önálló, politikai ítélőképességű vezetők felszínre kerüljenek.29) A reál.is lehetőségek átgondolására képtelen „ideológusok" tenyésznek nagy számmal, míg az EgyesültAl'lamokban számos gyakorlati self made man kap jelentős reálpolitikai iskolázottságot, ami végre is összetartó erőt jelent. Angl:a a kétféle véglet között józan középutat képvisel, nem esik sem az ultra-perszcnalisztikus, sem az ultra-imperszonalisztikus rendszer hibájába. Van egy állandó törzskara tapasztalt tisztviselőkből, de mentes attól a hibától is, ami most, 1918. jelentkezett erősebben Németországban, hogy valóban tapasztaltakban csak egy „garnitúrája'* van. Természetesen a német kultúra roppant gazdagsága mellett könnyű volt új vezetőket találni, akik beváltak — csakhamar, de nem azonnal. Az angol íeLíogás igen előtérbe helyezi a személyes elemet. Canningtől származik e mondás: Men. not measures.30) Nem rendszabályok kellenek elsősorban, hanem emberek. Hiába van törvény, ha annak súlyt nem adnak alkalmazás közben: az alkalmazáshoz pedig valójában empirizmus kell, embertechnika és szakértelem szükséges. Egy perszonalisztikus elem nélkül az adminisztráció gépezete sem rnegy, a politika éppen nem. A szabály, a tör\ény csak egy személyi közegen átluitványozódva ér valamit: -az angol nem kodifikál — részleteket. A törvények dinamikus értéke, lendítőereje elveszik, Ma egy adminisztratív gépember kezébe jut. A paragrafus-alkalmazók is teremtök, alkotóképességük azonban csak akkor éled fel, ha a törvény tág, s latitudeöket bocsát a végrehajtó egyéniségek (nem „közegek") kezébe. Az ang:>l felfogás szerint azért a törvényhozás nem türvénygyártás. Az állam sem egy jurisztikus mechanizmus, hanem mindenütt rések vannak — az invenció, a helyzethez alkalmazkodás számára. Egy állami gépszerkezet közepett is van szükség aktív, lendületképes emberekre. Men. not measures:") Nincs is az angol jogéletben annyi paragrafus-holttest, mint a szárazföldön, hanem sok empirikus, egyéni döntés (case law) van. Már Macaulay is hangsúlyozza, hogy a gyengén megalkotott törvény is jól üt ki, ha jól alkalmazzák, s a csodálatra méltó törvény is csődöt mond, ha nem megfelelő emberek ültetik át a gyakorlat terére/'2) Az angol nemzetiélek másféle pártra törekszik, mint a német: hatalmas alkotó vénájú. egyéni iiclyzetmeglátás képességével biró férfiakra és törvények kultuszában felnőtt hagyománytisztelőkre. A kontinentális ember nem sejti, mennyi nevelőelem van azokban a furcsaságokban, amit ma az idegen megmosolyog Angliában: birói paróka; papi talárféle egyetemi tanárok vállán, ki csak ez öltözetben adhat elő ezek nekünk különlegességek. 28> A gépies osztrák bürokrácia gazdasági tehetetlenségére nézve igen érdekes példák találhatók Eckhart, A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában 1922, sokhelyt. 311 Erre M. Weher is utal, Parlament und Regiening, 1918. 2. fej. •°) Mac Donagh Az angol parlament, ford. Huszár J. 1907. 194. I. 8ll Sidney Low is konstatálja újabban (Die Regierttng Englands, Übers. Hoops, 1908. 120. 1.): „A valóságban az angolok sem a magán, sem a közéletben nem sokat adnak elvont általánosságra. A szabályzatokkal szemben közönyösek és sokkal nagyobb súlyt helyeznek a személyiségre." Hozzáteszi: „Pártéletünk szelleme inkább hűség a személy, mint az elvek iránt." 32) V. ö. Emery, Politician, party and people, 1913. 62. 1.