Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A POLITIKAI PÁRTOK TÍPUSAI (Fejezetek egy államszociólógiához.)

62 kerület elfogadja azt, akit ,,felülről" ajánlanak. A kormány igen tevékenyen játsz/k közre a vájásztás idején s létrehoz többséget, oly pártot, mely valóban sajátos pártíaj, egy „Ürganisation von oben" jellegében tűnik fel s amelyet az „alulról" kiinduló pártszervezettel, a természetes párttal szemben „mesterséges párt"-nak kell neveznünk. Kétféle típushoz jutottunk. Az egyik a társadalom „alulról" kiinduló politikai szervezkedéséből ered. Nem bizonyos, Hogy ebben tiszta spontanei1 tás van, azonban hiányzik belőle az, ami viszont jelentkezik a másikban: oly l pártalakulás, ametyhen benne van a kormány politikai akarata, a kannánj meggyőződése. Ez uióbhi egy „Organisation von oben" típusához tartozik. Típusról beszéltünk s ezzel kapcsolatluin utálunk arra, hogy a típusok nem merev kategóriák, nem púrtfajok, amelyek kizárják egymást, hanem oly. mondhatnók, rugékony kategóriák, amelyeknek határai igen elmosódhatnak.") Vannak tehát „igen tipikus", és „kevéssé tipikus" esetek is: a lényeg tehát nem a merev osztályozás — ami nem is felelne meg tárgyunk természetének. •— hanem a tipizálás. Az sincs kizárva, hogy a kétféle típus egyesül, „kevert tiptis" keletkezik. Végül pedig a mesterséges párt lehet — torzított esetben — puszta kreatúrája is a kormánynak (példa a mai Románcában.*5) Lehetséges az is, hogy a közönség politikai irányát a kormány csupán erösí'.i. Ama kétféle párttipus, melyhez jutottunk, tulajdonkép két véssö p:mtra utal, amelyen belül átmenetek lehetségesek. Bz a tipizálás tehát szempontokat adhat valamely párt jellegének megállapítására, s mondanunk sem kell, genetikus szempont az, amelyre utal. A szociológia hivatása szerint megelégszik tények és oksági kapcsolaszögezésével. Mi sem megyünk tovább egy lépéssel sem. Mielőtt azonjabb tipizálásra térnénk át, rá kell mutatnunk arra, hogy teljesen téves tipus mögé ír/^/cgondolatot hozzáképzelniink. Ezt megteheti a puMijiszbó] - - a természetest egyben jobbnak is tartani. Ily alapon az orvosi beavatkozás is mesterséges volna, tehát rossz, holott a helyzet az, hogy abnormis helyzetben az ily beavatkozás természetes. A politikai pártok esetében sem mindig úgy áll a dolog, hogy a mesterséges alakulás minden esetben kerülendönek tűnik fel, a természetes pedig feltétlenül összeolvad az értékkel. 11) Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amire Sidney Low utal nyomatékosan {Die Regierung Rnglands. Übers. J. Hoops, Tübmgen, 1908. 100. I), hogy egy felülről irányítottság van a választás időpontjának megválasztásában, s az első szavazat mindig ama „miniszteri plebiszcitum," hogy az illető időpont a választás megejtésére politikailag kedvező. „Az igazi kabinetrendszer egyik jellemző vonása az, hogy mint mondották, a .szuverén népet' mindig éppen azon pillanatban találhatjuk meg, amikor arra szükség van." U. o. 104. 1. Sidney Low arra a jeílemzö tényre utal, hogy a házieloszlatási jog igen rugékony büntetési eszközt tartalmaz, „ha a minisztérium hívei nagyon is fegyelmezetlenekké, az ellenzék nagyon obstruktivvá lesz." Ez is tulajdonk^p a kormány befolyását jelenti még a választás előtt. <i) Természetesen oly abszurditás, minő az urnalopás utján történő u. n. „választás", nem politikai pártok keletkezésére vezet. Ez az a7-párt lényegében kiesik vizsgálódásunkból, mert nem az általános pártelmélet, hanem a szociális pnthoíógia feladatkörébe tartozik.