Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Szekfü Gyula, Történetpolitikai tanulmányok. Kiadja a Magyar Irodalmi Társaság. Budapest 1924. 139. lap

44 inasától értetődően, javakban gondolkozik. De ugyanúgy gondolkozik a tudományos elmélet is. A javakra irányzott egyoldalú tekintet határozza meg az elméleti rendszerek felépítését is. Az u. n. „gazdasási körforgás", egyszerűen a javak körforgása: keletkezése, vándorlása és megszűnése. Innen az elmélet iígyes fejezetei, amelyek mint a „termelésről, forgalomról, megoszlásról és fogyasztásról" szóló „tanok" a gazdasági elmélet átlagos rendszereinek megkövesedett sémájává lettek. Így lett a gazdasági életből, mint konkrét tények sorozatából a „javak élete"-, mint szólásformák rendszere. fia. • Friedrich Lenz, L'riedrich List und der íSeratísmus (Scliindlers Jahrbüch). A .19.. század első felének egyik legérdekesebb egyéniségét, a német nemzeti egyesülés egyik vezéralakját kell látnunk List Frigyesben. Scfnndlcr az ő tudományos szerepének méltánylásánál azt mondja, hogy a smithiánus tanok végérvényes megdöntője lehetett volna, ha életének nagy részét el nem aprózza nápj politikai mozgalmakban. Még így is fordulópont az ő szereplése, mert nevéhez fűződik a nemzeti szempont erőteljes bevonulása a gazdaságtudományi szemlélődésbe. Fömnnkájában három fővádpontot szegez a smithiánizmussal szembe: gyökértelen kozmopolitizmusát, élettelen materializmusát és dezorganizáló partikularizmusát s individualizmusát, mely az esvén és az emberiség között álló nemzetet különös nyelvével, irodalmával, leszármazásával, történetével, erkölcseivel, szokásaival, törvényeivel, intézményeivel, elkülönített terülotéyel és önállóságra való igényével teljesen figyelmen kívül hagyja. Mi a viszonya ennek az álláspontnak s ennek az írónak a liberalizmushoz? fez az a kérdés, amire Lenz Frigyes, a giesseui esyetemen az államtudományok tanára tanulmányában feleletet keres. A kérdés igen érdekes és szellemtörténeti szempontból nagyfontosságú. De Lenz tanulmánya nem elégíti ki a várakozást és nem ad teljes feleletet a felvetett kérdésre. Tulajdouképen egész mással foglalkozik, mint amit ígér. Tanulmánya List kortársainak írásain mégy végig, hogy egyrészt azt kutassa, hol vetődtek fel már előbb a Üstével egyező sondolatok s másrészt azt, hogy kortársai hogyan fogadták és mire becsülték az ő tudományos kezdeményezéseit. Az egyik véglet Schm'üílwiuwr, aki magának' vitatja el List újításait, a másik pedig Miiller Ádám, aki nem tudja felfedezni, hogy voltaképen mi újat is akarnak jelenteni List tanai. Lenz beállításában egyébként csakugyan úgy tűnhetik fel, mintha List nem tett volna nagy lépést előre, mert Lenz inkább azokat a vonásokat keresi ki List egyéniségében, amelyek a liberalizmussal való egyezésre mutatnak s a szembehelyezkedéseket letompítja. Lenz szerint List tisztult szellemében egyesülnek a nemzeti és történeti elemek a természctjogiakkal és így természetjogi elemnek tekinti, hogy List a nemzetinek lépcsőjén is az emberiséghez kíván emelkedni. Lenz Listet határozottan liberálisnak mondia, noha dogmatörténeti osztályozások Listet épen nem szokták a liberális iskolához sorolni, mert hiszen ennek a liberális iskolának épen a List által oly nagy erővel megbírált stnithiániz.nus az eszmei tartalma. Azok az írók, akiknél Lenz előzményeket keres List működéséhez. Kraus, Jakób, Loden gazdasági, Meycr, Wahgenheim és Regei pedig politikai felfogásai tekintetében. Egybeveti azt^n még Baaúer, Munvitz és Miiller romantikus nemzeti álláspontját a Listével és arra a következtetésre jut. hogy List tudományos egyéniségében a romanticizmus nyomai is megtalálhatók.