Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 8-10. szám - Makkai Sándor: I. A vallás az emberiség életében. - Torda. 1923.-172. lap. - II. A vallás lényege és értéke. - Vallásfilozófiai előadások. - Torda 1923. - 151. lap [könyvismertetés]

399 jelentette a mozgalomhoz való csatlakozását. A közel háromszáz főnyi hall­gatóság között ott volt Somogy vármegye és Kaposvár vezető értelmiségé­nek szine-java, de nagy számban voltak jelen a nép egyszerű íérfiai és asz­szonyai is, akik szemmel láthatóan feszült figyelemmel hallgatták végig a kényes problémának harmadfél óra hosszat tartó tárgyalását. Az ülés előtt Tallián Andor, a vármegye alispánja lelkes hangú beszéd­ben üdvözölte Társulatunkat, majd Hornyánszky Gyula elnök megnyitó be­szédet mondott, megvilágítván a Társulat hivatását, célkitűzéseit, amelyeket azok magyar jellegével .különböztetett meg a magyarországi radikálisok pro­gramimjától. Az ülés első előadója Kovács Alaios választmányi tag Az egyke pusz­títása Somogyban című tanulmányát olvasta fel. A beszédes számok meg­döbbentő képét adták a somogyi magyarság sorvadásának, amely már-már a franciaországi tüneteket mutatja. A baj lokalizálására az állam, a törvény­hatóság és a társadalom összefogását sürgette az előadó. A tanulmányt szem­lénk következő számában közölni fogjuk. Utána, Gönczi Ferenc tagtársunk, aki a somogyi egykét százat meghaladó községben a helyszinén tanulmányozta, Az egykerendszer megszüntetésének kérdéséhez címen értekezett. Különbsé­get tett a városi lakosság gyermekkorlátozása és a falusi egyke között. Ama­zok főleg anyagi erő hiánya miatt hárítják el a gyermekáldást, ezeknél a birtok megtartására irányuló törekvés oka az egykének. Míg a városiaknál a vagyoni helyzet javítása jórészt segítene a bajon, a falusi egykét más mó­don véli korlátozhatónak. Sürgette a bábaképzés reformját, a bűnös abortus­bau elhalt nők kötelező boncolását (amitől nagy preventív hatást vár), egy­házi és állami adókedvezményt a többgyermekes családoknak és fokozott adóztatását az egygyermekes gazdagoknak. A falusi gyermekeknek az ipari és kereskedelmi pályáin lépését elő kell mozdítani. A falu becsmérlő felfogását a többgyermekes nőről községi és országgyűlési választójog adásával kívánja ellensúlyozni s hangsúlyozta az örökösödési törvény olyan értelmű reformjá­nak szükségét, amely szerint az egész vagyont csak legalább három örökös nyerhesse el. Gönczi tagtársunk előadása a Népegészségügy c. szaklapban fog megjelenni. A két előadás után Antal Géza püspök kifejtette, hogy az egyke elleni küzdelem sikerét egy speciálisan e célból felállítandó hatósági szerv működé­sétől várná. Pogány Frigyes h. államtitkár és Győry Tibor min. tanácsos fel­szólalása után — akik a vallás- és közoktatási, illetőleg a népjóléti miniszter urak nevében a gyakorlati küzdelem messzemenő támogatását helyezték ki­látásba — Hornyánszky elnök kijelentette, hogy a Társulat továbbra is napi­renden kívánja a kérdést tartani. Az ülés Tallián alispán záró szavaival ért véget. A Társulat jelenlévő tagjai őrizni fogják annak a kedves vendégszere­tetnek emlékét, amelyet a Társulat a vármegye alispánja és Vétek György polgármester részéről élvezett. Még egyszer a Wiese-ügy. A kölni professzor jóhiszemű tájékozatlan­ságának bizonyítéka az a „Nachtrag", amelyet múlt számunkban közölt leve­lében említett s amely a Kölner Vierteljahrshefte 1925. évfolyam V». számában a következőképen hangzik:

Next

/
Thumbnails
Contents