Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Thirring Gusztáv, Budapest félévszázados fejlődése 1873-1923. (Budapest székesfőváros stat. közleményei, 53. kötet.) Budapest, 1925, XIII. + 472. old. [könyvismertetés]

164 kedés szükséglete rá nézve nem létezik, valamint a haza is merő üres hang, kivéve azon elszánt tetterőt, melyet benne a saját dűlőjének vetését taposó ellenség látása támaszt s kivéve azon oroszlánszívű bátorságot, melyet zsinóros, vagy zsinórtalan ködmene alatt benne a csata kürtje kelt". Hogy ez a jellemzés jó részben még ma is igaz, azért elsősorban mi magunk, a vezető "szellemi osztályok mondjuk el a mea culpa-t. Hiába teremtünk magas színvonalú felsőbb oktatást, ha ez agyag lábakon áll, hiába dédelgetjük a városi kultúrát, ez előbb-utóbb elsorvad, ha nem támogatja a falu kultúrája. --/. Le Bon, Les Incertitudes del'Henze présente. (A bizonytalanság napin.) Ha az emberiség öustave Le Bon tanácsait és tanításait követné, a józan ész kormányozná a világot és a népek legyőzve ártalmas és romboló szenvedélyeiket, békében élnének egymás mellett egy nagy, bölcseleti elvek által összekapcsolt 'közösségben. Briandnak ajánlott legújabb müvében a mai általános, mindnyájunkat érdeklő problémákat fejtegeti, azzal a tárgyilagossággal, amelyet egyéb munkáiban is megszoktunk. Elmélkedései a politikáról, a jogról, az erkölcsökről, az életről, a vallásokról, a szocializmusról, a bolscvizmusról, stb. szinte breviáriuma egy tapasztalatokból és megfigyelésekből leszűrt bölcsességnek. Nagyon sok olyan bírálója van, aki tanításaival nem ért egyet, azt azonban kénytelen elismerni mindenki, hogy megfigyelései és elméleti megállapításai a való életből származnak. Le Bon régebbi tétele, amelyet a tömeglélektanban és egyéb munkáiban is kifejtett, hogy a vak szenvedélyek, érzelmek, hiedelmek és nem a tiszta ész és megfontoltság igazgatják az emberiséget és csak az olyan politika lehet valamennyire is tartós, amely hiedelmekre és a tömegek megrögzött nézeteire van építve. Ezek a hiedelmek lehetnek puszta agyrémek, ez azonban egyáltalában nem fontos. A legjobb bizonyíték erre a bolsevizmus megszilárdulása és terjedése Ázsia országaiban. A bolsevizmus nyilvánvaló esztelenség, de bizonyos társadalmi rétegekben és bizonyos népek között illúziókat, reményeket ébreszt és ebben rejlik ereje. Le Bon szerint ez a történelemben már többször előforduló jelenség a következő lelki elemekből van összetéve: fegyelmetlenség, a felsőbbség gyűlölete és fékezhetetlen vágy megszerezni azokat a javakat, amelyeket a mozgalom Hívei munkával és íntelligenctdval megszerezni nem tudnak. Catilina ha ma élne, bolsevista vagy francia szindikalista volna. Ha az emberiséget az elmúlt időkben a kommunista elméletek kormányozták volna, az ember még ma is barlangok fenekén élne, állatbőrökkel ruházkodna és a vadállatokkal vetekednék a zsákmányon. A bolsevizmus megmaradása Oroszországban vissza fog vezetni a történelem előtti korszak sötét századaiba. A bolsevista társadalomban, minthogy a vezetők véres despotizmussal tartják össze, intelligenciára épúgy nincsen szükség, mint a kongóvidéki néger államokban. Az egyenlőség-elméleten alapuló szocializmus, amely Oroszországot elpusztította, Európát visszavinné abba az állapotba, amely a hajdankori germán inváziókat követte. A bolsevizmus a szélső és romboló esztelenség példája, alapja a szenvedély és illúzió, de a nyugateurópai müveit népek számos intézménye is hasonló illúzióknak köszönheti létét. Le Bon a békeszerződések által teremtett új európai helyzetet is ideszámítja. f