Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Az ELVÁLÁSOK MAGYARORSZÁGON A HÁBORÚ ELŐTT ÉS A HÁBORÚ UTÁN

AZ ELVÁLÁSOK MAGYARORSZÁGON A HÁBORÚ ELŐTT ÉS A HÁBORÚ UTÁN. munkálatok közül, melyeket a modern statisztika legkimüveltebb része, a demográfia magáénak mond, mindenkor a legmegbecsültebbek egyike volt a házasságkötések nyilvántartása. Mikor a XVIII. század derekán Svédországban a statisztika hivatalos rendszere épületének alapjait lerakták, azonnal a házasságok megfigyelését is célul tűzték ki. A irancia statisztika, mely Napóleon óta áll, szintén már eleve gondolt arra, hogy a kormányzatnak ismernie kell az ifjú nemzedék házasságkötési hajlandóságának mértékét. Magyarországon pedig ínég jóval azelőtt, mintsem a központi magyar statisztikai hivatal 1867-ben megalakult, az 5()-es évek óta figyelemmel kísérhetjük a házasságkötési mozgalmat. A születések, a halálesetek és a házasságkötések számának megállapítása volt az a három irány; melyek a tömegészleléscn nyugvó statisztika első céljai. Joggal. A születések és a halálesetek számának különbözete, a fölöslég vagy hiány jelzi a népesség fejlődését vagy visszafejlődését. S ha az újabb idők népesedési politikája túl is tette már magát a merkantilista szempontokon, melyek szerint mindennél előbbrevaló a népesség számbeli'gyarapodása,,— mert hiszen a népesség számának fellendülése (amit már az antik görög korban jól tudtak) nagy veszedelmeket is rejthet magában, ha csak a gazdasági erőforrások bőséges kisarjadásának nem kísérője, — mégis kínos gonddal szokta az állam jövőjéért aggódó lelkiismeret kutatni a közös határok közé foglalt népesség szaporodását. A társadalmi élet mai fokán viszont a kulturállamokban a házasságok s az egyre meg egyre történő új házasságkötések a legbiztosabb záloga annak, hogy a népesség fejlődésében nem lesz zökkenő. A házasságkötésekben a népesség több-kevesebb bizalmának látjuk jelét megnyilvánulni a jövő iránt. A szaporodó házasságok rendszerint viruló gazdasági életnek jelenségei, amikor a népesség szélesebb rétegeinek vált anyagi helyzete jobbá s tette lehetővé a családalapítást, A ritkuló házasságkötések: gazdasági bajok következményei. A házasságkötések gyümölcseitől vár az ország egykoron új munkáskezeket a termelés, katonákat a hadsereg s új adózó alanyokat az államháztartás számára. A házasságkötések mintegy garanciát nyújtanak arra, hogy az ország nem fog szűkölködni a legértékesebb jószág, az ember nélkül. S ha mindezekhez még hozzáfűzzük azt, hogy a házasságok a nép erkölcseinek nemesítése körül is jó szolgálatot tesznek, nem fér hozzá kétség, hogy a házassági statisz-