Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A német fajvédelem útja

97 Részletesen foglalkoztunk e könyvvel, mert reá kellett mutatnunk arra, hogy ez a lexikon nem alkalmas a magyar közönség tájékoztatására. Sajnos, az újságírói szempontok szerint, tehát felszínesen és egyoldalúan összeütött munkán alig segíthetett az a néhány jóhiszemű és jószándékú szaktudós, aki •feyaríútfonul a munkatársak közé tévedt. Irányzatossága, már nem is leplezett nemzetietlen szelleme a közönség nagyobbik felének tudatos télrevezetésére irányul. De azok is bosszankodva fogják félretenni, akik a szerkesztők világnézti szektájához tartoznak, mert botrányos hiányosságuk miatt, tudománytalan felszinessége miatt és durva tévedései miatt ezeknek sem tehet szolgálatot. •f"^A —y. KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. Archív für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik. — Ferdinánd Tönnies, Be griff und Geseíz des menschlichen Foríschrittes. Tönnies Ferdinánd, kiéli egyetemi tanár a német szociológiának egyik legkiválóbb mestere. Az emberi haladásról szóló tanulmánya tulajdonképen az olasz szociológiai intézetnek kongresszusára készült. A haladás fogalmát Tönnies elsősorban történeti változásában vizsgálja. Eredetileg az volt az általános felfogás, hogy az ember boldogabb állapotból, az aranykorból esett vissza a gond és a nyomor állapotába s csak jóval később lett általánossá az a felfogás, hogy az ember ősállapota épen nem volt ideális. Az újabb felfogások az emberi haladás útjáról három/féle irányban alakultak ki. Az egyik a felülkerekedő tudományos gondolkodásban és a szabadság eszméjében látja a kritériumot. A másik a leszármazási elmélet, a biológiai fejlődés gondolatának alapján áll. A harmadik' a technika vívmányaitól származtatja a haladást. Tönnies ezeket az irányokat egyesíteni kívánja és főképen Herbert Spencer hívének vallja magát. Ez az eklekticizmus jellemzi Tönnies további okfejtéseit Is, mert amint ezután a kultúrák élettörténetét fejtegeti, határozottan Spengler hatását tünteti fel. A legújabb fejlődés jelei, hogy a haladás gyümölcseiben az emberiségnek egyre nagyobb része osztozik. A felfedezések a modern ember önérzetében még megnőnek és az igazi kultur életet csak korunkban hajlandók elismerni. De ebben a haladásban a visszafejlődés csírái is bennrejlenek. A városokban zsúíolódással az elnéptelenedés veszélye jár együtt. A nagyvárosi civilizáció végzetes hatással van a lelki kultúrára. Az üzleti szellem és az osztályellentétek még a fejlettebb technika eszközeivel sem-mérsékelhetők, sőt a nemzetközi összeütközések alkalmai is csak szaporodnak. Nyugateurópa kultúráját nem szabad túlbecsülni elődeinél és ennek is csak elmúlás lesz a végzete. Utána, Tönnies szerint, az emberiség kultúrájának kellene elkövetkeznie közös nyelvvel és más közös jelrendszerekkel. Nem szabad elfelejteni, hogy ezt a német professzor eredetileg olaszok, tehát idegen náció előtt magyarázta. * * * Társadalomtudomány.