Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2. szám - A német fajvédelem útja

92 A prolctárizmus értékelve nem a kötelesség, lianem a jog, nem az áldozat, hanem az ijtény. Szabadságíogalma az élvezet szabadsága: Az emberek egyenlők, mert állati életszükségleted tekintetében nincs köztük különbség. Ehhez járul a negutivizmus, amely az eddigi világrend íelbomlasztására törekszik. Ennek első tétele a hitetlenig, amit Mai:: Feuerbacbtól vett át. A második tétel a naturalizmus, amely miifden szelleminek tagadásában áll és különösen a darwinizmus hatása alatt alakult ki; Ebhez kapcsolódik, hogy az emberek olyanok, aminők a körülményeik és természettől fogva jók, az ártatlansághoz pedig a nép áll a legközelebb. A naturalizmus folyománya a természetes társadalmi rend és a természeti szükségszerűséggel ennek irányába végbemenő történeti fejlődés. Miután a vallás túlhaladott dolog, helyébe lép a vulláspótlék: a tudomány, mely egy és osztha'atlan és persze kizárólag természettudomány. A tudomány pedig azért oly rokonszenves a proletárizmusnak, mert mindenkinek szól, nincs benne tekintély elv, bizalmatlanságon•alapszik, egyenlőséget hirdet, forradalmi; már tudniillik mindez így van a proletárizmus szerint Az emberiség szeretetéből pedig embergjyülölet lesz. Az emberiség csak arra való, hogy azt jelentse, egyikötök se különb, mint én, hanem csak ember: az emberiség ellen van a család, nép, haza iráni mutatkozó szeretet. A tulajdonképeni emberiség pedig csak,a „világ proletárjai". A gazd isági életet az anarchiától akarják megmenteni mechanisztikus felfogásukkal, a családot és yz állam :t pedig áldozatul dobnák az. anarchiának. Érzékeny pontjára tapint Somban a .marxizmusnak akkor, amikor rámutat etikai és mitikus .hátterére: benne van az erkölcsi igazoltság tudata és a.jövőbe vetett hit ereje. Behatóan foglalkozik Sombart az osztályharccal, mint a proletárszocial'zmus mai taktikájával, mely az érdek, az osztály és a hatalom elvén aiapszik. Végül rámutat Sombart a. marxizmus, ama gyönge pmtjára, hogy ellentmondásainál fogva belőle az opportunizmus és a forradalmiság egyaránt leveze'hető. Ez különben már könyve korábbi kiadásaiban is kifejezésre A második kötet részletesen foglalkozik a szocial'sta pártok összeté elével, felsorolja az okokat, amelyek miatt nem prole'árelemek elvtársakká válnak s ezek alapján a következő, nem proletárcsoportokat találja a szocialista pártokban: fiatalkorúakat, de generáliakat és lelki betegekel, idegeneket, vagyis bevándoroltakat, deklassáltakat. emancipált nőket, zsidókat. E proletaraid elemek fontossága abban van, hogy a vezetők nagyrésze közülök kerül ki. A proletárszociatizmus terjedésének okait Sombart elsősorban \ tömeglélek természetében keresi, melyhez a szoc'alista propaganda biztos kézzel fér hozzá fejlett demagógiájával. Ez a demagógia, melyet Sombart igen találó.tn politikai reklámnak nevez, három irányban működik. Az első a tan igazolása kategórkus kijelentésekkel és,.« tudományra való hivatkozással. A másik a polgári társadalom becsmérlése. A harmadik pedig a szenvedélyek felkeltése egyáltalán. A demagógia sikere viszont abból ered-, hogy csakugyan vannak kifogásolható állapo'ok, ezeket tehát csak ki kell színezni és általánosítani. Ezt mozdítják elő a szocialisták fejlett vezérszavaikkal is, mint véreb (Noske), tömeggyilkos (Hindenburg), hurráhazafi, gyilokhazafi (. Mordspatriot"), reakció, kenyéruzsora, éhbér, bérrabszolgaság, koldustörvényhozás (szociális törvényhozás), prcletárbetegség, szégyentörvény stb , stb. A propaganda eredménvét