Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 1. szám - Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiai adatai [könyvismertetés]

7S A németeken kívül régi nemzetiségeink közül még a tótok vannak említésre méltó számban képviselve. Tíz év alatt 165.237-ről 141.882-re csökkent a számuk; ez a lakosságnak 1-8%-a. A húsz %-ot egy megyében sem érik el; a járások közül legerősebbek a nagylakiban (38*2%) és a szarvasiban (24-7%). A tót többségű községek száma 38. Néhány helyen visszatótosodási folyamat indult meg. A legfeltűnőbb esetek: a főváros közvetlen közelében Kerepes, Nagytárcsa és Csővár ismét tót többségűek lettek, Kiskőrösön az 1910. évi 100 helyett 1669 vallotta magát tót anyanyelvűnek. Az egész országban 1910 óta 7 község lett ismét tóttá. Érdekes, hogy a szorgalmas, földéhes békési tótok kirajzása még mindig tart. Összevásárolják a földet Békés község határában, ahol számuk 1900-ban 502, 1910-ben 855, 1920-ban már 954, terjeszkednek Mezőtúr külterületén s megjelentek a színmagyar Biharban is, ahol egy új telepes község, Újiráz lakosságának harmadrésze tót. Egyébként azonban a tótok száma a legtöbb helyen csökkent. Budapesten 20.078-ról tíz év alatt 14.011-re esett le a számuk. A határok lezárása folytán a felvidéki munkások otthon rekedtek s a tatai és nógrádi széntelepeken, a gyárakban (Diósgyőr, Ózd) az alföldi nagy gazdaságokban (Mezőhegyes) nagyon megcsappant a számuk. A tótok — Békést kivéve — mindenütt elszórtan, magyarok közé ékelve élnek, faji öntudatuk gyenge s azért számukat a beolvadás is fogyasztotta. Ha az 1920. évi fölvétel helyes volt,, igen erős volt az asszimilálódás ott is, ahol legtömörebben élnek: Békésben, számuk 66.770-ről 52.386-ra fogyván. Szarvason a magyarság többségre jutott s a tótok aránya 63-ról 40-6-ra, Békéscsabán 67-3-ról 53-ra, Mezőberényben 37-ről 29%-ra esett. Nem tartom kizártnak, hogy a békési anyanyelvi fölvétel a magyarságra nézve kissé optimisztikus, bár kétségtelen, hogy e nagy tót telepeken a magyar nyelv és szellem nagy hódításokat tett. Nevetséges azonban a csehek eljárása, akik a mai Magyarországon levő tótok számát makacs következetességgel 300—350.000-re, sőt egyesek félmillióra teszik. Ennek a számításnak semmi alapja nincs; a tótok hivatalosan föltüntetett számához legföljebb 20—25.000 két nyelven beszélőt lehetne hozzátenni. A határainkon belül maradt olúhok száma 28.502-ről 23.760-ra fogyott, ami az ipartelepekről s Budapestről való kivonulásuk következménye. Bihari telepeiken némi magyarosodás is érezhető. Térhódításuk arra szorítkozik, hogy egyes békési s aradmegyei uradalmakban nagyobb számú oláh cselédséget alkalmaztak. Az. oláh falvakból a Romániába való optálás elég ritka. A hazai szerb telepek, úgylátszik, feloszlófélben vannak. A szerb kormánynak az a célja, hogy a nálunk nagyon elszórt kis-