Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1924 / 1. szám - Az egyke oka és ellenszerei. A Társadalomtudomány körkérdése
20 egy-egy fiatal asszony azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mit tegyen a terhesség megakadályozására. Külországokból került hozzánk az a divat, amely a szaporodás elkerülését, megakadályozását célozza. Feltartóztathatatlanul özönlőtte el az egész földet ez a jáivány. Ügy mondják, hogy a kultúra haladásával terjedt el ez a divat is, mely a család szaporodását az akarattól tette függővé. A mai borzalmas gazdasági helyzetben ez a kérdés — fájdalom — nem a kultúra kérdése, hanem szoros összefüggésben van a nyomasztó gazdasági és velejáró Ínséges viszonyokkal és ezért kerüli háttérbe a kérdésnek orvosi része. Nemcsak a feminizmus, a nőknek kereseti pályákra való tódulása, férjtől való függetlenítés .anyagi téren is, jönnek szóba, hanem elsősorban a gazdasági helyzet nyomul előtérbe akkor, mikor ma már nemcsak az egyke, de a „semmi" család kérdése is teljesen időszerű. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy az egész társadalom, és elsősorban az állam teljes .erőfeszítésére van szükség, ha ezen súlyos problémát orvosolni akarjuk. Mi nőorvosok elsősorban látjuk, mily borzalmas pusztítást visz végbe a női testben a terhesség elleni védekezés! A tudomány haladásával együtt fejlődött naggyá a védekezés lehetősége a nemibetegségek ellen. Mentől jobban tudjuk megóvni magunkat a nemibetegségektói, annál jobban tudjuk biztosítani az utódokat a nemibetegségek átörökölhető következményei ellen. Elméletileg n.ajdnem azt állíthatnók, hogy gondos védekezéssel úgyszólván teljesen ki tudnánk irtani a fertőző nemibetegségeket. Fájdalom azonban, ezen betegség elleni védekezés egyszersmind megakadályozza a terhességet is, s így amit nyerünk az egyik téren, azt elvesztjük a másikon. Egész múzeuma van az eszközöknek és szereknek, melyek mind arra valók, hogy nemcsak a nemibetegség, hanem egyszersmind a terhesség ellen is védjenek. Ezen eljárások azonban — kivétel nélkül — állandóan alkalmazva, súlyosan beteggé teszik nemcsak a nő, de a férfi szervezetét is. Ha még a védekezés legártatlanabb módját tekintjük is, úgy az mind alkalmas lehet arra, hogy akár helybeli, akár általános, az idegrendszerre kiható súlyos elváltozásokat okozzon. A szaporodás szabályozásának legelterjedtebb, ue egyszersmind legveszedelmesebb módja a művi vetélés. Ezek száma szédületes arányban növekedik. Németországban kimutathatólag egynegyed millióra becsülik évente a vetélések számát. Párisban pedig évente több mint százezer abortus folyik le. Szülőházaink és klinikáink elnéptelenednek, mert a szüléseknek körülbelül egyharmada vetélés. Tizenötezer szülésre nálunk hatezer abortus esik. A vetélés feltartózhatlanul teszi beteggé az asszonyok ezreit. Halálozási percentje is majdnem 30%. Ezrekre megy minden női klinikán azok