Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 6. szám - Az értelmiség válsága

g és alapvető realitásul szolgálhat a nők térfoglalásának és az új intelligencia: a zsidók számaránya alakulásának ismertetése. A csonka ország területén a két utolsó népszámlálás szerint legalább 4 középiskolát végzett leealább 8 középiskolát végzett nem izraelita izraelita nem izraelita izraelita férfi nő férfi | nő fétfi nő férfi nő 1910-ben 156.400 100.900 65.700 46.300 85.5C0 18.000 32.500 5.500 1920-ban 257.729 214.356 87476 80.464 127.226 33 518 40.273 8.809 i a növekedés °/c-a 647 112-4 33 1 73-7 49-9 86-2 23-9 60 1 a fent megjelölt f férfi és női népesség) 15 éven felüli részé-\ nek °/o a 10-4 7-9 50 6 42-6 — — —' _ a 20 éven felüli) rész °/o-a j — — — — 6-1 1-4 27'1 5-4 Noha az ide menekült értelmiség között nyilván ki.sebb volt a nők aránya, mint az itteni értelmiség között, a nők rohamos előnyomulása az egész vonalon észlelhető. Az olcsóbb női munkaerő tömeges alkalmazása a háborúban kezdődött. Szükség volt reá. A háború alatt a férjhezmenetel esélyeinek leromlása miatt a leányokat életöszíönük az iskolákba, majd a hivatalszobákba hajtotta. Ebből később szomorú circulus vitiosus támadt, mert a nők elhelyezkedése a hivatalokban s más értelmiségi pályákon nem utolsó sorban okozta, hogy a férfiak nagy része nem tudott később megfelelően elhelyezkedni s hogy a nagy munkakinálat mellett teljesen leromlott fizetésű állásbanlevők sem mernek többé családalapításra gondolni. A hajadonság és a legényélet a mai értelmiség újabb nemzedékének szomorú .sorsa. Javulásra semmi kilátás. Előre látható azonban, hogy ez is a magyar szellemű intelligencia lealkonyodását sietteti. Táblázatunk a két nem kulturális nivellálódásának folyamatát is mutatja. Amilyen örvendetes jelenség volna ez fejlődő gazdasági élet és emelkedő tisztviselői életszínvonal idején, épen olyan aggasztó ma. Nemcsak, mint fentebb érintettem, a női hivatás és a jövő nemzedék szempontjából, hanem azért is, mert az individuális lelkialkntú női lélek csak kivételesen jó tisztviselőnek, tehát azt jelenti, hogy a társadalom a gyengébb, de olcsóbb eszközökhöz nyúl. Az alacsonyabb (4 osztályos) kategória duzzadása nagyobb a magasabbénál. Ez természetes jelenség, mely egyszersmind arra is mutat, hogy a középiskolák népesedése mellett végre a polgári iskolák is nekilendültek. A polgári iskolák ma már kétszer olyan népesek, mint a középiskolák alsó tagozata. Ma 75.000 tanuló jár a polgári fiú- és leányiskolákba. Ekkora tömeg semmi szín alatt sem remélheti többé, hogy többségében értelmiségi pályán helyezkedhetik. A polgári fiúiskolára nézve elkövetkezett az az idő, amikor végre fel kell ismernie azt a hivatását, amire Eötvös megalkotta, hogy magasabbfokú népiskola legyen. A leányiskoláknál a helyzet lényegesen különböző, noha a múlthoz képest itt is észlelhető (a leány-középiskolák miatt) a szülők társadalmi színvonalának némi sülyedése. Az ér'elmiségi pályán működők gyermekei a polgári leányiskolák növendékei között az utolsó 10 év alatt 31-6%-ról 23'5%-ra esett. A 'kisiparosok, kiskereskedők leányai ma már többségben van-