Társadalomtudomány, 1924 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1924 / 2-3. szám - A pénzügyi talpraállítás társadalmi nehézségei Ausztriában

2 intézkedésekre a törvényes alapot megteremtette,1 nem csekély gondot okoznak a meg-megismétlődő sztrájkok, illetőleg béremelési mozgalmak. Egyszer a fémmunkások, a legnagyobb szakszervezet és munkaadóik közti ellentét fenyegeti csaknem általános sztrájk kitörésével és mérhetetlen károk okozásával a gazdasági életet, mely veszedelmet csak az utolsó pillanatban sikerül az önfeláldozással közvetítő kormányférfiaknak megakadályozni. Máskor az állami tisztviselők fizetésemelési mozgalma készül megbénítni az államgépezetet, felborítni az eddig elért eredményeket és kikapcsolja hosszabb időre a gazdasági élet oly fontos szerveit, mint a posta, táviró és telefon. Majd meg az aránylag legjobban fizetett banktisztviselők szervezete szünteti meg a munkát és béremelési mozgalmával heteken át nyugalomra kényszeríti a kapitalista gazdasági szervezet vezető műhelyeit. Ezen mozgalmak rugóira, a genfi programm megvalósításának társadalmi következményeire, azon nehézségekre akarok a következőkben rámutatni, melyek e programm megvalósítóinak, az osztrák kormánynak és a polgári pártoknak minduntalan útjukba gördülnek. Ezen nehézségek elsimításától, a népszövetségi programmal való kiegyeztetésétől függ az osztrák szanálás végleges sikere. Oly feladat, mely mint látni fogjuk, rendkívül körültekintést, energiát — és nem csekély mértékben hatalmat kíván. Az út második fele talán nehezebb az elsőnél, melyre Ausztria megelégedéssel tekinthet vissza. A társadalom nagy változásának kell végbemennie, a közvéleménynek át kell alakulnia, a lakosság tudatában nagyobb tért kell elfoglalni az áldozatkészségnek, hogy a megkezdett munka befejezhető legyen. „A hátralevő teljesítmény — írja a népszövetség ellenőrző biztosa, visszatekintve az eddigi eredményekre — az osztrák lakosság mentalitásának egész fordulatát követeli, változást tételez fel abban a légkörben, melyben a helyreállítás műve halad, továbbá a visszatérést a takarékosság és beosztás fogalmaihoz, melyek a közönség gondolkozásába még nem hatoltak be teljesen." Az osztrák gyógyulási folyamatnak ezt a légkörét akarom megvilágítni. 1. A népszövetségi kölcsön eddigi eredményei. A népszövetségi kölcsön felvételekor kötött nemzetközi szerződés az osztrák kormánynak pontosan előírta az utat, melyen haladnia kell a két évre szabott idő alatt, hogy az állami költségvetés teljes és tartós egyensúlyát elérje, melytől a valuta stabilizálása és a gazdasági élet fellendülése függ. Az állam-pénzügyi helyreállítás az egész gazdasági életnek az alapja, ez a genfi programm alapgondolata. Az állam pénzügyi j-óléte mellett semmiféle melléktekintetek nem érvényesülhetnek, bármennyire kívánatosá tegyék is azt szociális vagy egyéb 1 Bundesgesetz v. 27.Nov. 1922 über die zur Aufrichtung der Staats u. Volkswirtschaft der Republik Österreich zu treffenden Massnahmen (Wiederaufbaugesetz).