Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - A szociáldemokrácia az új Ausztriában

337 tek újból házasságot. Ezen házasságok érvénytelenségét a bíróság1 újabban már több ízben megállapította. Bécs városa felett való uralmát is alaposan kihasználja a szociáldemokrata párt az egyház elleni küzdelemben, hiszen a város az új alkotmány szerint a szövetségi állam (Bundesstaat) önálló tagja s így nagyfokú autonómiával rendelkezik. A város halottégetőt (Krematorium) állított fel és helyezett üzembe a szövetségi kormány és az egyház tiltakozása ellenére is. A párt külön egyletben agitál a halottégetés mellett és az egyházi temetés ellen (Feuerbestattungsverein Flamme). A bécsi „Stadtschulrat", melynek élére a korábban szociáldemokrata kultuszminisztert, Glöckel Ottót állították és amelynek hatáskörébe Ausztria összes iskolaügyeinek V3-a tartozik 12.000 tanerővel, az iskolában folytatja a küzdelmet az egyház ellen és a szabadgondolkozók szellemében akarja a nevelést vezetni. A vallási gyakorlatokban való részvétel többé nem kötelező, congregatiók számára tagokat gyűjteni nem szabad, a tanítás előtti imádság és sok egyéb a szülői tanácsoktól (Elternrat) függ, melyet csaknem minden iskolában jó szervezetükkel a szociáldemokraták töltenek be embereikkel. A „Stadtschulrat" az ifjúsági könyvtárakat revízió alá vétette, a neki nem tetsző írókat száműzte és úgy a tanítói, mint az ifjúsági könyvtárakat szabadgondolkozó szellemben megírt könyvekkel látja el. Kiegészíti mindezt a nagy támogatásban részesülő „Vérein der Kinderfreunde", mely tanfolyamokkal, előadásokkal vonja a tanítókat, szülőket és gyermekeket a szabadgondolkozók szellemi hatáskörébe. 2. A szakszervezetek: A szociáldemokrácia ereje, miként mindenütt, Ausztriában is a jól megszervezett munkás tömege ken, a szakszervezeteken alapszik. Ha ismerjük ezek erejét és teljesítőképességét, úgy ismerjük a szociáldemokrácia fejlődési fokát is Ausztriában. A szakszervezeti mozgalom egyidős Ausztriában a szocialista eszmék elterjedésével. A 60-as évek végén voltak már szakegyletek. Számuk a koalíciós tilalom megszűntével erősen megnőtt. 1892-ben alakították meg az első központi bizottságot a munkásság ezen szabad szervezetének képviselőiből, mely az 1893. évi első szakszervezeti kongresszust rendezte. A munkások szervezkedése úgy történt, hogy kisebb helyeken, hol kevésszámú ipari munkás volt, egy szervezetet alkottak, nagyobbakban szakok szerint egyesültek. Rokonszakok szervei nagyobb ipari szövetségeket (Industrie-Verband), a rokonszövetségek pedig Uniókat alkotnak. A háború előtt a szakma volt a szervezkedésben az irányadó úgy4 hogy egy bútorgyár és egy ugyanazon helyen levő automobilgyár, vaggongyár asztalosai egy szakszervezetben foglaltak helyet. Mióta azonban a háború után a kollektív szerződések egyre Társadalom' u Jomíny. 22