Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - Kjellén államelmélete

361 hogy ismét visszatérnek valóságtudományi tárgyak. Céljaink vannak, eszközök, reális és mozgatható tények kellenek megvalósításukra, tehát le kell szállnunk ide, az eszközök világába. Ez a lélektannál már felismertetett, ez a technikai szempont (pszichotechnika). Ott, ahol már a cél fix, a norma fix, még mindig probléma az eszközök, a mód kérdése. Ez a technika a tényeket vizsgálja, de már csak célra való vonatkoztathatóságuk szempontjából. Ez nem valóságtudomány, bár tényekkel, valósággal foglalkozik, de nem azért, hogy megtudja, milyen a valóság, hanem azért, hogy megtudja, milyenné tehető, t. i. ilyen és ilyen célra. Az államtan régi állapotában a „politika" ezt a feladatot is a többi közé olvasztotta, ezzel is egyszerre akart leszámolni. Holott ez is külön feladat, különálló, sajátszerű problémakör. Ez a többi, hasonló tudomány nevén nevezve államtechnikának mondható. Bizonyára most már megállapíthatjuk, hogy a német „Kunstlehre des Staates" javarészben nem normatív anyagú, hanem technikai. Miután mindent kizártunk ezek után, ami nem valóságtudományi probléma, tekintsünk arra a részre, ami valóságtudományi s ennek tagozására. II. Ügy véljük, mellőzhetjük annak a kérdésnek részletesebb kifejtését, hogy minő viszony van társadalom és állam között, mert az ma már elfogadott dolog, hogy az első fogalom a tágabb. A társadalomnak egyik szerve az állam. Az állam rendalkotó (koordináló)-1 szerv, célja tehát az együttműködés biztosítása, míg a „társadalom" csupán tetszőleges viszonyra mutat, s e viszonyok lehetnek ellenségesek is. Az állam célja tehát mindazon viszonyokat lehetetlenné tenni, amelyek az együttműködés útjában állhatnak. Ez ma a szociológiában kikristályosodott kiindulása a problémának. Az általános szociológia első kérdéscsoportja az, minő reális erők hoznak létre társas viszonyokat egyáltalán. Ez a társadalomalkotó tényezők.(socializing forces) tana, mely jobbára az amerikai irodalomban kezdett virágozni a legújabb időkig. Az állam hasonlókép reális erőkön épül fel, s az államtan első feladata — valóságtudományi értelemben — felkutatni az államfenntartó reális erőket. Példát mondunk, hogy mindenekelőtt leszereljük az esetleg előálló, korán jelentkező jogi gondolkodást. Az állam hatni akar a polgárokra. Elsőrendű reális tényező az, hogy álljon rendelkezésére egy kiépített, modern sajtószervezet.22 Minő erők táplálják a sajtó21 V. ö. ordo rend. A problémát továbbtolták az e^j/wííműködésről a működés biztosítására. 22 Ügy látom, hogy míg ezt már 1876-ban felvetette Bluntschli (Politik als Wissenschaft, 191. 1.), addig utódai mellőzték a problémát. Talán észre sem vették, minő hézagokkal dolgoztak. Persze fő volt a jogi feladat: az alkotmány kérdése.