Társadalomtudomány, 1923 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1923 / 1-4. szám - A szociáldemokrácia az új Ausztriában

amt"-nál. Az üzemi tanács tagjainak csak fontos esetekben szabad felmondani. Vitás esetekben erről is az imént említett fórum dönt. Az üzemi tanács tehát azon kérdésekben, melyek alkalmasak volnának e szervet a szindikalizmus eszközévé tenni, megfelelő korlátok közé van szorítva, melyek legalább eddig beváltak. A munkáselbocsátás kérdésében pl. az osztrák munkaadók eddig nem találtak akadályozóra benne. Egyébként csak a munkásság helyi közigazgatásában, ha szabad e kifejezéssel élnem, van hatáskörük. Közreműködnek a munkarend megállapításában, ellenőrzik a munkásvédelmi intézkedéseket, a munkarendet sértő munkásokra büntetést szabnak ki, kezelik a munkásság jóléti intézményeit. Mindazonáltal vannak a törvénynek olyan intézkedései, melyek engedményt jelentenek a szindikalizmussal szemben és megtámadják a munkaadónak azt a kapitalista társadalmi rendben gyökerező jogát, hogy minél nagyobb hasznot húzhasson vállalkozásából. A legalább 30 munkást és alkalmazottat foglalkoztató kereskedelmi üzemek tanácsainak jogában áll évente a munkaadótól a nyereségi és veszteségi mérleg bemutatását kívánni, hogy a bérkövetelésekről tájékozódást szerezhessen. Részvénytársaságoknál és hasonló vállalkozásoknál joga van a tanácsnak 2—2 megbízottját a felügyelőbizottságba küldeni. Ezek résztvesznek a tanácskozásokban, de munkástársaikkal szemben is hallgatásra vannak kötelezve. Minthogy a munkásoknak nincs meg a megfelelő intelligenciájuk és műveltségük, ezen jogokkal nem tudnak élni. Tény az, hogy a munkaadók aggodalmai ellenére a ké±-4«4ézkedésnek semmi jelentősebb következménye nem lett. Megpróbált a szocialista párt tanfolyamokat rendezni üzemi tanácstagok kiképzésére, de eredmény nélkül. Kiderült ennél az új intézménynél is, hogy a munkásság csak a bérkérdésekkel törődik. A munkaadóknak a tanácsok a válságos időkben ugyan több esetben segítségükre voltak pl. nyersanyag vagy szén szerzésében, de ha nem is váltották valóra a munkaadóknak a törvény hozatalakor felmerült aggályait, mégis bizonyos nyugtalanító elemet alkotnak a fennálló kapitalista szervezetben, mérget, amely kedvezőtlen viszonyok közt még éreztetheti hatását. Az üzemi tanácsok intézményét a szociáldemokrácia — nem törvényes alapon — továbbfejlesztette. A munkástanácsokban (Arbeiterrat) akart olyan szervezetet létesíteni, mely mindazon irányok közös fóruma legyen, melyek az osztályharc alapján állnak, így alakultak meg a kerületi és a körzeti munkástanácsok (Bezirks- und Kreisarbeiterrat), azután mint magasabb összefoglaló szervek, a tartományi és az országos munkástanácsok (Landes-, Reichsarbeiterrat). Aktiv választójoga ezen tanácsokba mindenkinek van, nem-, kor- és foglalkozásbeli különbség nélkül, aki a munkások közé számítja magát. Választható, aki valamely szak-