Társadalomtudomány, 1922 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1922 / 1-2. szám - Az iskolánkivüli-népművelés és eszközei

100 északi államokban s ma csak Dániában 130 népfőiskola és számos gazdasági; szakiskola működik, melyeknek hallgatói túlnyomó részben a falusi lakosság, köréből kerülnek ki. Carlyle és Ruskin eszméit Angliában Toynbee építette tovább, ki az^ oxfordi és cambridgei egyetemek hallgatóit igyekezett a népművelő feladatok körébe vonni. Majd James Stuart eambridgei egyetemi tanár kezdeményezésére a cambridgei és oxfordi egyetemek tekintélyük teljes súlyával léptek a népművelés terére, az University Extension Movement-ben a szabadoktatásnak nemcsak új típusát, de magasabb fokozatát is megszervezve. A Worker's Educational Association a munkások önképzésének a szervezését tűzte ki céljául és a munkásság szellemi felemelkedésének a legjobb eszközöket adja. Az Unióban a szabadoktatásügy különösen a Chautaqua-Movement-ben vált népszerűvé, mely nemcsak sokoldalú tanfolyamaivak hanem levelezőoktatással is igyekezett a nyilvános könyvtárak nagy eredményű népművelő, munkásságával lépést tartani. Az utolsó száz év állította a kultúra szolgálatába a múzeumokat is, melyek a tervszerűtlen, kusza ritkasággyűjteményekből és féltve őrzött kincstárakból a népművelés tudatos eszközeivé és a nemzeti műveltség jellemző tükrévé nemesedtek. De az iskolánkívüli-népművelés többi eszközeit is alig remélt célszerűségre tökéletesítette a modern technika fejlettsége és újjakat teremtett a régiek mellé. A képzőművészetek az új és egyre tökéletesebb sokszorosító eljárásokkal értékeiket könnyűszerrel tehetik ma már közkinccsé. A színművészet folyton bővülő csarnokaival" hallgatóságát mind nagyobb számmal fogadhatja be. A zene népművelőhatása új találmányok köz-' vetítésével még népszerűbb lett. Különös erővel lép azonban a huszadik század kezdetével a népművelő eszközök sorába- a. film, mely közvetlenségével, tömegvonzó erejével és sokoldalú szemléletességével az érzékeltetésnek váratlan hatalmával gazdagította kultúránkat. Ugyancsak az utóbbi évek tolták előtérbe és tették tudatossá a társadalmi erők megszervezése útján való műveltségterjesztés, valamint a nemzeti" műveltségnek államérdekből az országhatárokon túli kisugároztatás nagy fontosságát. A kultúrpropaganda rendkívüli erejére különösen azok a nemzet és társadalomellenes törekvések hívták fel a közfigyelmet, melyek többé-kevésbbé nagy sikerrel ugyancsak az iskolánkívüli-népművelés eszközeit igyekeztek hatalmukba keríteni, hogy a tömegek feletti vezetést maguknak biztosíthassák. Az iskolánkívüli-népművelés törekvései hazánkban is hosszú múltra tekinthetnek* vissza, anélkül azonban, hogy a „jámbor szándékok" egymásba, kapcsolódó folytonos törekvéssé erősödhettek volna. A könyvnek nálunk is nagy apostolai támadtak Tótfalusi Kis Miklós, Apáczai Cseri, Csokonai személyében. A közműveltség emelésére irányuló nemes törekvéseket megtaláljuk a Tudományos Akadémia és tudományos társaságaink alapítása köré csoportosult lelkes közérzésben, Széchenyi írásaiban is. De a tervszerű törekvéseket Almúsi Balogh Pál és Fáy Andrásnak az angol és dán úttörők- munkájának idejével összeeső minden lelkes mozgalma ellenére5 csak a mult század má~ 5 Pesti Hirlap 1841.