Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1921 / 1. szám - Somló Bódog
«A szokásjog* c. dolgozatában (Farkas Lajos — Emlékkönyv. Kolozsvár 1914. 339—369. 11.) pedig a jog fogalmának rövid kifejtése után azt a tételt állítja fel, hogy az elsődleges szokásjog és az elsődleges írott jog teljesen egyenértékűek, minthogy mind a kettő a legfőbb jogalkotó hatalom akaratát foglalja magában és épen ezért nem létezhetik olyan szabály, amely ezen főhatalom felett állva azt akaratának nyílt vagy hallgatólagos kifejezésében korlátozhatná. Minthogy pedig csak a jogalkotó hatalmat alkotó legfőbb szervek alkothatnak elsődleges szokásjogot, azért a «nép meggyőződése», a «közvélemény» legfeljebb csak konvencionális szabályt hozhat létre. Hogy ez jogivá váljon, ahhoz szükséges, hogy a főhatalmi szervek nyíltan vagy hallgatólagosan adoptálják. Igaz, hog}r sokszor a másodlagos bírói szokásjog ellenkezik a törvénnyel, amely jelenség azonban csak úgy lehetséges, ha a legfőbb hatalom ezt az eltérést hallgatólag akceptálja, amikor is tulajdonkép ő alkot a törvénytől eltérő elsődleges szokásjogot. A másodlagos szokásjog kérdése szerzőnk szerint tisztára tételes jogi kérdés.1 Hátra volna most még, hogy «J u r i s t i s c h e G r u n d 1 e h r e» (Jogi Alaptan) c. művét ismertessük.2 Ez a közel 600 oldalra terjedő hatalmas munka Somló Bódog azon munkái közül, amelyek életében megjelentek, az egyedüli, amely egy nagy probléma-komplexumnak rendszerbe foglalt részletes kifejtését tartalmazza. Kiemelkedő jelentőséggel bír e mű munkái közül továbbá azért is, mert benne lefektetett nézetein későbbi változtatásokat már nem eszközölt. A «Jogi Alaptannál)) nézeteinek élő szervezet módjára lefolyó folytonos továbbfejlődése és újjáalakulása megállott. Ezen munkájának jelentősége szerinti ismertetése azonban jóval meghaladná jelen értekezésünk kereteit. És nem is látszik szükségesnek kitűzött célunk szempontjából, amely főként odairányult, hogy Somló Bódog tudományos felfogásának fejlődésmenetét bemutassuk. Ezért pusztán arra fogunk szorítkozni, hogy vázoljuk ezen munka alapfelfogását és reávilágitsunk azon összefüggésre, amelyben Somló Bódog fentebb ismertetett filozófiai fejlődésével áll. Szerzőnk szerint, mielőtt a tételes jogtudományok területén a jog tartalmának rendszeres feldolgozásához hozzáfoghatnánk, előbb ismernünk és ezért tisztáznunk kell a jog fogalmát, az abból folyó konzekvenciákkal együtt. Minthogy pedig a jog fogalmi alkatelemének minden jogszabályban, tekintet nélkül annak tartalmára, benn kell foglaltatnia, 1 A tJuristische Giundlehre* előtt megjelent, annak a gondolatkörébe tartozó Írása Somló Bódognak még a «Rechtsbegriffu. Rechtsidee» c. dolgozata (Archív f. Rechts- u. Wirtschaftsphil. VIII. köt. 1915. 525—528. 11.), amelyben Binder hasonló cimü könyvét bírálja, valamint Kehen: Grenzen zwischen juristischer u. soziologischer Methode c. értekezésének kritikája. (U. o. V. köt. 1912. 644-645. 11.) 2 Müve magyar kiadása a könyvkiadásra kedvezőtlen viszonyok miatt nem jelenhetett meg. Ezért «Jogbölcs eszet. Jogi alaptan cimü müve nyom á n» cím alatt kivonatosan adta hallgatói kezébe. (Budapest, 1920. Grill K kiadása 133. 1.)
