Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A néplélektan mint tudomány

^ A NÉPLÉLEKTAN MINT TUDOMÁNY. H

A AZ EGYES tudományok történetét vizsgáljuk, úgy látjuk, hogy valamely «tudomány» tudomány volta egyike a leggyakoribb vitakérdéseknek. A sort Kant nyitja meg, amikor ismeretkritikáját azzal alapozza, hogy fölveti a kérdést: egyáltalán lehetséges-e a metafizika mint tudomány ? A másik vitairány is az általános tudományelmélet kérdései közé tartozik, de egyúttal érinti az egyes tudományok körét is, mint helyi módszertani kérdés. így a történetírás terén azt vitatjuk, hogy az események az exakt tudomány módszereivel eléggé megragadhatók-e, vagy a történésről való felfogásunk csakis művészi módon konstruálható. Egy harmadik tipust az a vitairány szolgáltat, amely például a nemzetgazdaságtan és a szociológia tudományának művelői között mai napig is fennáll, amikor a nemzetgazdaságtannal foglalkozók azt vitatják, hogy a szociológia tulajdonkép nem tudomán}', hanem csupán egy része a nemzetgazdaságtannak. A néplélektan tudomány voltának kérdése a három említett vitairány közül a legutolsót nagyobb mértékben foglalkoztatta. Az etnológia, a szociológia, a történettudományok művelői egymásután emelték föl szavukat s részt kértek a saját tudományaik számára mindabból, amit akár Lazarns és Steinthal, akár Wundt a néplélektan sajátos területének jelöltek ki. Az egyes tudományok részéről való támadásokat a néplélektan területének Lazarus és Steinthal, azután Wundt által megállapított s a genetikus módszerrel fölfegyverzett határai nem tudták eléggé kivédeni. Steinthallal szemben annak idején Paul vette föl a harcot, ha nem is teljes, de bizonyos sikerrel. Most pedig alig hogy Wundt behunyta a szemét, az öröklést igénylő tudományok már osztoznak is a hagyatékon. A néplélektan részére kijelölt tudományterület máris egy tönkrevert országhoz hasonlít, amelyet a győztesek szinte teljesen szétosztanak egymás között. Eg}r tudomány léte, vagy nemléte azonban nem annyira attól függ, hogy művelői, bármily kiváló szellemek is azok, terrénumát miként állapítják még, hanem jóval inkább attól, hogy fönnállása határozott hiányt pótol-e vagy sem. Az esztétika tudománya megvolt, mielőtt Baumgarten határait kijelölte s nevet adott neki. Nem vagyunk ugyan azon az állásponton, hogy az adottságok eo ipso összefüggenek egymással, mint a ma előtérben álló logizmus hívei hiszik, akik a fogalmaknak az ember által szőtt rendszerét kiterjesztik egész világunkra, de mindenesetre valljuk, hogy a dolgok között igen gyakorta vannak és keletkeznek szerveződések.Amint egy bizonyos fejlődési fokon, vagy egy más, de szabatosabb