Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A nemzetközi munkásvédelem

Az utóbbi két kiküldött a munkaadói, illetőleg munkásszervezetek közbejöttével jelölendő ki. A munkaügyi hivatal irányítására bizottságot szervez a népek szövetsége; az összesen 24 tagból áll, kik közül 12 kormányképviselő, 6 pedig a munkaadók és 6 a munkások képviselőitől kerül kL A 12 kormányképviselő közül nyolcat az ipar terén legnagyobb jelentőségű államok kiküldöttei jelölnek ki, mig a többi négyet a közgyűlés kormánykiküldöttei állapítják meg, olyképp azonban, hogy az előbb emiitett 8 állam kiküldöttei abba bele nem szólnak, A munkaadók és munkások kiküldötteit a közgyűlés választja. A tervezet további részletei mellőzhetők. A lényeges az. hogy a nemzetközi mÜíhkásszervezet évenként közgyűlést tart, amelyen kétféle természetű határozatokat hozhat Kifejezhet ugyanis egyrészről kívánságokat illetőleg felállíthat javaslatokat, melyeket a résztvevő államoknak megfontolásra ajánl és kidolgozhat nemzetközi egyezménytervezeteket, melyeket az érdekelt államoknak megküld- A résztvevő államok mindegyike kötelezi magát arra, hogy a közgyűlés berekesztésétől számított egy éven belül a javaslatokat illetőleg tervezeteket illetékes helyen előterjeszti. Az első munkásvédelmi conferentiának napirendjét és időpontját már a békeszerződés hivatkozott fejezete megállapítja. Eszerint az első munkásvédelmi közgyűlésnek a 8 órai munkanap kérdésévet a munkanélküliség elleni küzdelemmet a női munka feltételeinek megállapításával, a gyermekmunka-szabályozásával, továbbá az 1 906. évi berni munkasvédeimi egyezmények kérdésével kellett foglalkoznia. Ha voltak, akik azt hitték, hogy a békeszerződés munkásvédelmi fejezetét nem kell túlkomolyan venni, akkor ezek számára már a programm pontos megállapítása is megmutathatta, hogy tévednek. - - ¥; Es valóban a népek szövetségének első munkásvédelmi conferentiája 1919. október 29-én Washingtonban csakugyan összeült és megkezdette az előbbi kérdések tárgyalását Egy hónapi tanácskozás alatt nem kevesebb, mint hat egyezménytervezetet és hat javaslatot dolgozott ki. • Hogy a washingtoni conferentia mennyire a munkáskövetelések súlya, alatt jött létre, legjobban bizonyítja, hogy az első egyezménytervezet a 8 órai munkaidőnek szól. E tervezet értelmében ipari üzemekben a munkaidő naporfkint 8 órát illetőleg hetenként 48 órát tűi nem haladhat. A szakmány szerinti munkabeosztásnál is a 8 órai munkaidő a szabály és attól való eltérés csak oly módon foglalhat teret hogy legfeljebb három heti átlagot véve alapul, a napi munkaidő 8 óránál nem lehet hosszabb. Eltérést enged a szabálytól az egyezménytervezet abban az esetben, ha a hét bizonyos napjain 8 óránál rövidebb a munkaidő oly módon, hogy ennek fejében a többi napokon legfeljebb egy órával megtoldható a 8 órai munkaidő: de akkor is csupán a munkaadói és munkásérdekeltségi szervezetek meghallgatása után. Vis major, balesetek és sürgős munkák esetében kivételesen a 8 órai munkaidő felfüggeszthető. A kivételek engedélyezése is az engedmenytervezet 4. f-a értelmében