Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

386 féle tervezet sokkal inkább képes a való élet viszonyaihoz alkalmazkodni, mint a Hegedüs-féle eredeti tervezetek. De akár az erdőbirtokosoknak 20, akár a földbirtokosoknak 120, s akár a szőlőbirtokosoknak 234 csoportba való beosztását tekintsük, mindegyikkel szemben ugyanazt a két ellenvetést tehetjük. Először mennél igazságosabb, hogy a jelzett váltságkötelesek, csoportokba osztattak, annál igazságtalanabb, hogy a Hegedüs-féle tervezet az összes haszonbérlőket egyetlenegy csoportba foglalja össze s mint hadimilliomosokat, valamenyiüket a felszerelés kétszeres váltságával rójja meg; hogy továbbá a csoportokba osztást nemcsak a haszonbérlőknél, de a háztulajdonosoknál, a kereskedőknél, az iparosoknál stb. is mellőzi. Másodszor bármily nagyarányú legyen a mezőgazdák és a földbirtokosok csoportosítása, — mik ezek a személyi rendszer csoportosításához képest? Hiszen a személyi rendszer másfélmillió adóalanyt nem 20, vagy 120, hanem kerek másfélmillió csoportba oszt be s következéskép nemcsak egyes csoportoknál ezeknek átlagos körülményeit, hanem minden egyes adóalanynál az egyéni körülmén yeket veszi figyelembe. Ami már most a Rubinek-Temesváry-féle tervezet hatásait illeti, az egyes adóalanyokra való hatásának megállapítása céljából próbáljuk meg kiszámítani, mennyivel szállítja le a váltság terhét a Hegedüs-féle tervezetekkel szemben egy 50 kat. holdas kis-, egy 500 kat. boldas közép- és egy 6000 kat. holdas nagybirtokosnál? A Hegedüs-féle tervezet szerint 50 kat. hold mezőgazdasági ingatlan után 115.500 K, 500 kat. hold után 1,262.000 K és 6000 kat. hold után 17,640.000 K vagyonváltságot kellett volna fizetni (szőlő, erdő és felszerelés váltsága nélkül). Ezzel szemben a Rubinek-Temesváry-féle tervezet szerint egy 50 kat. hold nagyságú mezőgazdasági ingatlan váltsága 5 K átlagos kat. tiszta jövödelem mellett 39.375 K-ra, 10 K átlagos kat. tiszta jövedelem mellett 52.500 K-ra és 20 K átlagos kat. tiszta jövedelem mellett 78.750 K-ra szállna le ; tehát a legjobb minőségű ingatlanok váltsága is több mint 30°/o-kal lenne kisebb a Hegedüs-féle váltságnál. Egy 500 kat. hold nagyságú mezőgazdasági ingatlan váltsága 5,10 és 20 K átlagos kat. tiszta jövedelem méfi&j 656.250 K, 875.000 K, illetve 1,312.500 K lenne s következéskép a középbirtoknál a legjő£.V)_,minőségű birtokok váltsága valami kevéssel emel-' kednék ugyan, a többieké azonöaií íéívegfiSÉK csókkenne. Egy 6ÜÜ0 kat hold nagyságú mezőgazdasági ingatlan váltsága 5, 10 és 20 K kat. tiszta jövedelem mellett 11, 14 7, illetve 22 millió K lenne, s következéskép a váltság csökkenése még a n a g y b i r t o k n á 1 i s lényeges volna és súlyos megterheltetést egyedül a csupa elsőminőségü földből álló nagybirtoknál idézne elő. Ami végül a kincstár váltságbevételét illeti, a Rubinek-Temesváryféle tervezetet a mi számításunk szerint a váltságköteles mezőgazdasági ingatlanokra körülbelül 17 milliárd K terhet róna; a Hegedüs-féle tervezettel szemben tehát a váltság terhét körül belül 9 milliárd koronával enyhítené. Minthogy azonban még ez az összeg is milliárdokkal múlja felül azt az összeget, amelyet az összes vagyonkategóriák váltságának akkor