Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 1. szám - Somló Bódog

29 nyának az ismertetésével jellemzi az újabb magyar jogfilozófiát. S tudományos felfogása ekkor már megtette az egyik végletből a másikhoz vezető hatalmas ingamozgást. Mintahogy az érintett Pikler-féle vitában nem is titkolta, hogy az alapvető kérdésekben egyetért Mérayval.1 Abból az időből, midőn egy «objektiv szociológia» képe lebegett szerzőnk előtt, származik az a két munkája is, amelyekkel a külföldi kritika a legtöbbet foglalkozott. (Egész kis füzetet tenne ki, ha a róluk szóló legkülönbözőbb nyelvű bírálatokat összegyűjteni akarnánk.) Az egyik a«Der Güterverkehr in der Urgesellschaft»,2 amely azon legprimitívebb társadalmakban, melyekről még adataink vannak, mutatkozó jószágforgalmat — vagy hogy a Pikler-féle vitában használt Mérayféle kifejezéssel éljünk «emberközi anyagesereforgalmat» — teszi igen beható induktiv vizsgálódás tárgyává. Azok a főbb eredmények, melyeket az ausztráliai, tasmániai, botokud, tűzföldi, andaman, negrito, busman, seri-indián és vedda törzsek állapotának részletes vizsgálatából az európai őstörténet és a kissé magasabban álló törzsek figyelembevételével leszűr, a következők:3 helytelen az felfogás, mintha az általunk ismert legprimitívebb törzsek körében a csere ismeretlen volna ; ezeknél úgy a törzsek közt, mint a törzseken belül igen jelentékeny jószágforgalommal találkozunk, amelyet igen nagy részben az ú. n. «ajándékcsere» közvetít, az ajándék és a csere jogügyletének ez az ősalakja; az ú. n. «néma csere» már jóval fejlődöttebb forgalmi forma; igen nagy szerepet játszanak továbbá a kezdetleges jószágforgalomban a hagyományos szokás által előirt ((kötelező szolgáltatások)), amelyekkel a törzsbeliek egymással, de különösen a főnökkel szemben tartoznak; jószágforgalommal találkozunk ott is, ahol még munkamegosztás nincsen, a jószágforgalom tehát az elsődleges, s a munkamegosztás a másodlagos jelenség; szerzőnk a kasztképződést is a primitív törzsközi jószágforgalom jelenségeivel hozza összefüggésbe. Legfontosabb következtetései azonban azok, amelyekkel a primitív gazdálkodásra nézve felállítani szokott elméletek, még pedig úgy az «abszolut 1 V. ö. Huszadik Század VIII. évf. XV. k. 219. 1. 463-471. 11. — Ugyancsak a Huszadik Században — melynek 1905. januártól 1906. júniusig felelős szerkesztője volt — «Méray kultur fiziológiája)) cimen (VI. évf. 190,">. IX. k. 310—324. 11.), valamint «V á 1 a s z Méraynak» cimen (u. o. 466—467.) még igen élesen bírálta Mérayt. U. o. «P olitika és szociológia. Méray rendszere és prognózisai)) cimű cikkében (VII. évf. 1906. XIII. k. 369—381. 11 ) már sokkal nagyobb elismeréssel szól róla. 2 Institut Solvay de Sociologie. Notes et Mémoires. Fasc. VIII. Bruxelles et Leipzig 1909. (VIII -f-186 11. 4°.) Konklúzióit angolra is lefordították. «Primitive transfer of g o o d s.» (Translated by Albert Kocourek) cimen megjelent az «Evolution of Law<) (compiled by A. Kocourek and J. H. Wigmore) cimü gyűjteményben. Boston 1905. II. 439—451. 3 I. m. 153—177. 1. — Ezen főbb eredménj*eket magyar nyelven is összefoglalta «A gazdaság őskorából)) cimü dolgozatában. Huszadik Század X. évf. 1909. XIX. k. 1—9. és 121—136. U. Ugyancsak e munkája legfontosabb eredményeit foglalja össze «Der wirtschaftliche Urzustand» cimü dolgozatában. (Monatsschiift fül Soziologie. 1909. 147—161. II.