Társadalomtudomány, 1921 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1921 / 3. szám - A német birodalmi szükségáldozat s a magyar vagyonváltság

366 K-ra becsülte:1 a rendes és rendkívüli kamatteher nem lehet több összesen körülbelül 7 és fél milliárd K-n ál, — a bel- és külföldi adósságunk pedig nem lehet több összesen körülbelül 150 milliárd papir K-n á l.a Kérdés már most, hogy a 150 milliárd K adósságból és 71/* milliárd K kamatból mekkora összegre rúg az a valóságos adósság és valóságos kamatteher, amit érdemes és lehetséges csökkenteni s mekkora összegre rúg az a fictiv adósság és fictiv kamatteher, amit nagy arányokban nem érdemes és nem is lehetséges apasztani? A 90 milliárd K külföldi adósságot egyedül a valutáris különbözet szökteti fel ily szédítően magas összegre. Ha pénzünk értéke csak kétszeresére emelkedik az 1920. dec. 20-ika értékének, akkor már a 90 milliárd K adósság egyszerre 45 milliárd K-r a olvad le, minden nagyobb arányú törlesztés nélkül. Világos tehát, hogy amíg pénzünk értéke jelentékenyen meg nem javul, addig a folyton hullámzó és bizonytalan nagyságú külföldi adósságot törleszteni nem lehet s értelme és jelentősége csak abelföldi adósság törlesztésének van. Láttuk azonban, hogy belföldi adósságunk nem lehet több 60 milliárd K-n á 1 s következéskép a kamatteher sem lehet több 3 milliárdnál. Már most hány %-át alkotja e 3 milliárd K a Hegedűs által ú. n. valódi költségvetés rendes kiadásának ? Mindössze 2 4°/o-á t. S hány °/o-át alkotja ugyané kiadásoknak az a kamat, amelyet Hegedűs költségvetése előirányoz? Mindössze 107°/o-át. Ha tehát a német kormány egyszerre letörlcsztené az 1919-ben fennállott összes adósságait, akkor egyszerre megszabadulna az 1919-ben előirányzott öszszes rendes kiadásainak majdnem '2k részétől. Nekünk pedig, ha egyszerre letörlesztenénk az összes belföldi adósságainkat, — akkor is a nyakunkon maradna összes kiadásainknak 3/4 része, sőt ha abelföldi adósságokat túlmagasra tettük, még ennél is sokkalta több. Mit bizonyít ez? Azt, hogy nálunk nem az adósságtörlesztést, s nem az ezen célra szolgáló vagyon váltságot kell megtenni pénzügyi politikánk tengelyévé, — hanem a rendkívüli kiadások közül az átmeneti kiadásoknak s ezek közül is elsősorban és legfőképen a háború utóköltségeinek az apasztását. Hisz ezen utóköltségek közül csak a létszámfeletti állások évi 235 s a közszolgálati alkalmazottak természetbeni ellátása évi 200 0, — csak e két tétel együtt 2235 millió K évi kiadást jelent, msjdnem annyit, mint a belső államadósság összes maximális kamatter he. Fenntartani a háború utókövetkezményéit s törleszteni i Nemzetgyűlés 1920. dec. 20. napló á. old. - Természetesen csak megközelítően helyes számítás lehetséges. Számításunkat megerősíti Hegedűsnek a hajdumegyei g:udukhoz intézett beszédje. Eszerint: < amikor tárcáját átvette — vagyis 1920. dec. 20-ika táján — a magyar állam adóssága 150 milliárd K volt». Budapesti Hirlap 1921 július 9.